Tran Róbert Péter: A jogalkotással okozott kárért való felelősség

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogalkotással okozott károkat tárgyaló ügyekben a magyar bíróságok a közelmúltig egységesen elutasító álláspontot foglaltak el, ugyanakkor az elmúlt években több olyan ítélet született, amely megállapította a magyar állam felelősségét a károkozó jogalkotásért. A széttartó álláspontokat mi sem jelzi jobban, mint hogy 2017-ben a Kúria IV. tanácsa megállapította, míg a Kúria III. tanácsa elutasította az állam felelősségét a szerencsejátékgépek betiltása miatt. A fentiek fényében aligha vitatható, hogy a jogbiztonság érvényesülése érdekében világos törvényi szabályozásra van szükség. Tanulmányomban az ezzel kapcsolatban…

A jogalkotással okozott károkat tárgyaló ügyekben a magyar bíróságok a közelmúltig egységesen elutasító álláspontot foglaltak el, ugyanakkor az elmúlt években több olyan ítélet született, amely megállapította a magyar állam felelősségét a károkozó jogalkotásért. A széttartó álláspontokat mi sem jelzi jobban, mint hogy 2017-ben a Kúria IV. tanácsa megállapította, míg a Kúria III. tanácsa elutasította az állam felelősségét a szerencsejátékgépek betiltása miatt. A fentiek fényében aligha vitatható, hogy a jogbiztonság érvényesülése érdekében világos törvényi szabályozásra van szükség. Tanulmányomban az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések rendezésére teszek javaslatot.

1. Bevezetés

• [1]A tanulmány célja, hogy bemutassa a jogalkotással okozott kárért való felelősség magyar bíróságok általi megítélését közelmúltbeli határozatok alapján, megfogalmazza egy esetleges jövőbeni szabályozás legfontosabb kérdéseit, és ezek megoldására javaslatot tegyen. A téma azért rendkívül aktuális, mert az elmúlt években több nemzetközi fórumon is marasztalták a magyar államot olyan kár miatt, amelyet jogalkotásával okozott, utalhatunk például a nyerőgépek vagy az étkezési utalványok szabályozásával kapcsolatos döntésekre. Ezenkívül az új Polgári
• [2]Az utóbbi években egyre több olyan bírósági döntés született, amelyben a bíróság a törvényhozó vagy a végrehajtó hatalmi ágat marasztalta, vagy arra kötelezte, hogy valamit tegyen vagy ne tegyen. Így például Hollandiában az Urgenda Foundation v. State of the Netherlands (2015) ügyben a bíróság arra kötelezte a holland államot, hogy 2020-ig 25%-kal csökkentse az ország szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez viszonyítva.3 2018 októberében a fellebbviteli bíróság a döntést helybenhagyta.4 Hazai példát említve, 2018 áprilisában a Fővárosi Törvényszék arra kötelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy konkrét lépéseket tegyen a szegregáció megszüntetése érdekében, például tizenhárom szegregált iskolában a következő tanévtől kezdve ne indítson első osztályt.5 Az említett ügyekben közös elem, hogy azokban felmerült a kérdés: milyen mértékben szólhatnak bele a bíróságok a törvényhozó és a végrehajtó hatalom feladatainak ellátásába, nem sérül-e ilyenkor a hatalmi ágak elválasztásának elve. Ez a probléma közvetett módon a jogalkotással okozott károk megítélésénél is felvetődik.
• [3]Az alábbiakban először röviden áttekintem, hogyan jelenik meg ez a fajta kárfelelősség nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió joga alapján.

A Polgári Jog folyóirat 2019/5–6. számában megjelent cikk teljes szövege >>

A szerző ELTE ÁJK hallgató. Jelen tanulmány dolgozatként a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciója Polgári jog I. tagozatában I. helyezést ért el. Konzulens: Dr. Tőkey Balázs adjunktus.

---