Horváthné Szabó Beáta: A külföldről származó munkajövedelmek adózása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közeleg az szja-bevallási határidő, mely idén hétköznapra esik, ezért a magánszemélynek a bevallási kötelezettségét május 20-án éjfélig kell teljesítenie. Megnyugtató sokak számára, hogy az adóhatóság 2019-ben is elkészíti az adóbevallási tervezetet. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenki „hátra dőlhet”, ugyanis a tervezetben szereplő adatokat ki kell egészíteni minden olyan jövedelemmel, melyekről az adóhatóság nem rendelkezik kontroll adattal, így minden bizonnyal lesz feladata annak a magánszemélynek, aki külföldről is részesült jövedelemben. Jelen cikkben a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó -…

Közeleg az szja-bevallási határidő, mely idén hétköznapra esik, ezért a magánszemélynek a bevallási kötelezettségét május 20-án éjfélig kell teljesítenie. Megnyugtató sokak számára, hogy az adóhatóság 2019-ben is elkészíti az adóbevallási tervezetet. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenki „hátra dőlhet”, ugyanis a tervezetben szereplő adatokat ki kell egészíteni minden olyan jövedelemmel, melyekről az adóhatóság nem rendelkezik kontroll adattal, így minden bizonnyal lesz feladata annak a magánszemélynek, aki külföldről is részesült jövedelemben. Jelen cikkben a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó – tevékenység végzésével összefüggő – jövedelmeinek adózásáról, bevallásáról, esetleges járulékfizetéséről lesz szó, a munkáltató és a magánszemély oldaláról vizsgálva.

Hivatkozott jogszabályhelyek: Szja tv. 2. § (5)-(6) bekezdések, Szja tv. 29. §, Szja tv. 32. §, Tbj. 56/A. §

A magánszemély adókötelezettségét az önadózás szabályai szerint teljesíti. A magyar kifizetőtől, munkáltatótól származó jövedelmekről az adóhatóság rendelkezik információval, miután a havi 08-as bevallásban az adatszolgáltatás magánszemélyenként elektronikusan történik. A külföldről származó jövedelmekkel kapcsolatban az adóhatóságok közötti együttműködésnek köszönhetően nemcsak az EU-n belül, hanem azon kívülről is több országgal működik az információk cseréje. Ennek eredményeképpen a NAV is rendelkezhet adatokkal egy magyar illetőséggel bíró magánszemély külföldi befektetéseiről, kamat vagy osztalék címen jóváírt jövedelmeiről, továbbá az sem zárható ki, hogy valamely külföldi adóhatóság automatikusan adatot szolgáltat, ha a magánszemély a külföldi nyilvántartás szerint magyar illetőségűként igazolta magát, és emiatt külföldön mentesült az adófizetés alól, vagy jövedelme után csak a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény szerint előírt mértékben fizetett adót. A 2018-as adóévre vonatkozóan ezek az információk valószínűleg nem állnak 2019. május 20-áig az adóhatóság rendelkezésére, de előbb vagy utóbb az adatok megérkeznek, ezért is fontos, hogy a bevallásban valamennyi adóköteles jövedelem szerepeljen.

A következőkben fiktív eseteken keresztül tekintjük át az egyes külföldről származó jövedelmek után felmerülő adó- és járulékkötelezettségeket.

1. Magyar magánszemély külföldi munkáltatónál (is) dolgozik

Számos magyar magánszemély dolgozik külföldön: lehet, hogy már hónapokkal ezelőtt létesített jogviszonyt külföldön, de az is előfordulhat, hogy továbbra is Magyarországon él, miközben időnként külföldre utazik, esetleg párhuzamosan több ország területén végzi a munkáját.

1.1. Kizárólag magyar munkáltatótól származó jövedelem

1.1.1. Magyarországon marad az adóztatás joga

Adminisztrációs szempontból szerencsés helyzetben van az a magánszemély, aki a magyar munkáltatója megbízásából, külföldi kiküldetésben végzi a munkáját, ugyanis ebben az esetben az adóhatóság a magyar munkáltató 08-as havi bevallásainak feldolgozását követően el tudja készíteni a munkavállaló szja-bevallását. Ilyen esetben a munkáltató feladata az adóköteles jövedelem megállapítása, bevallása, az adóelőlegek levonása és a céget terhelő adófizetési kötelezettségek teljesítése.

Amennyiben a magánszemély külföldi munkavégzése alatt külföldön nem keletkezik adókötelezettsége, mert

– a külföldi munkavégzés nem haladja meg a 183 napot és

– a külföldi cég nem minősül gazdasági munkáltatónak, sőt

– a magyar cég nem rendelkezik fiókteleppel a külföldi országban,

akkor a kiküldetést elrendelő munkáltató által kifizetett jövedelmek az adóbevallás első sorában szerepelnek, legfeljebb azzal a különbséggel, hogy a külszolgálatra tekintettel kapott jövedelem, például a külföldi napokra tekintettel kapott napidíj adóköteles részét a 18SZJA bevallás 3. sorában kell feltüntetni. Ilyen esetben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) értelmében az szja-előleg alapja után a foglalkoztató a járulékfizetést a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), valamint az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) alapján állapította meg, mely többnyire maga után vonta a szakképzésihozzájárulás-kötelezettség teljesítését is, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény értelmében.

Az adózásnál és a társadalombiztosítási alapokhoz való hozzájárulásoknál kiküldetéseknél az említett jogszabályok mellett a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmények rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően a foglalkoztató az szja-előleg alapjának figyelembevételével levonta az egyéni járulékokat és megfizette a szocho és a szakképzési hozzájárulás összegét.

 

Az Adó szaklap 2019/6. számában megjelent cikkünk teljes szövegét erre a linkre kattintva érheti el >>

 

---