Varga Yvett: A tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közti munkamegosztás – az Európai Unió Bírósága mint választottbíróság eljárása tükrében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen tanulmány az Európai Unió Bírósága mint választottbíróság eljárásán keresztül mutatja be az Európai Unió által vagy nevében kötött szerződésekkel kapcsolatos főbb hatásköri kérdéseket rávilágítva arra, hogy a hatásköri kérdések a legkevésbé sem függetlenek a szerződés anyagi jogi fogalmától és a magánjogi szabályok alkalmazási spektrumától. A cikk amellett érvel, hogy bár az Európai Unió Bírósága választottbírósági hatáskörét megszorítóan értelmezi, az egyes ügyekben hozott döntéseknek az adott ügy felein és tényein túlmutató erejük van, és számottevően befolyásolják a kontraktualizálódó közigazgatásról való…

Jelen tanulmány az Európai Unió Bírósága mint választottbíróság eljárásán keresztül mutatja be az Európai Unió által vagy nevében kötött szerződésekkel kapcsolatos főbb hatásköri kérdéseket rávilágítva arra, hogy a hatásköri kérdések a legkevésbé sem függetlenek a szerződés anyagi jogi fogalmától és a magánjogi szabályok alkalmazási spektrumától. A cikk amellett érvel, hogy bár az Európai Unió Bírósága választottbírósági hatáskörét megszorítóan értelmezi, az egyes ügyekben hozott döntéseknek az adott ügy felein és tényein túlmutató erejük van, és számottevően befolyásolják a kontraktualizálódó közigazgatásról való közgondolkodást és a kapcsolódó szerződési gyakorlatot.

 1. Bevezetés

[1] Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) mint választottbíróság eljárása mind az Európai Unió jogával, mind pedig a választottbíráskodással foglalkozó jogirodalomban marginális területnek tekinthető, noha az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) külön cikket szentel e tárgykörnek, az EUB pedig évtizedek óta eljár változatos tárgyú választottbírósági ügyekben döntésre jogosult fórumként. [2] A csekélynek tekinthető érdeklődés oka feltehetőleg a választottbírósági ügyek alacsony számában keresendő, mivel az EUB ügyforgalmi statisztikái alapján a 2000-es években az új ügyek alig 1-2%-a alapult választottbírósági kikötésen, az összes folyamatban lévő ügy számához viszonyítva pedig még alacsonyabbnak tekinthető a választottbírósági ügyek aránya.[1] [3] Az előbbi ügyek ugyanakkor rendre olyan komplex, az európai együttműködés szempontjából mégis alapvető kérdésköröket érintettek, mint az EUB és a tagállami bíróságok közti munkamegosztás, a fórumválasztás és a jogválasztás kapcsolata választottbírósági kikötés esetén, valamint az Európai Unió szerződési viszonyokban való megjelenésének formái, és a határ a szerződésen alapuló igényérvényesítés, valamint az Európai Unió szerződésen kívüli károkozásért való felelőssége között. [4] Jelen cikk keretében elsőként az EUB és a tagállami bíróságok hatásköre közti dilemmát elemzem, majd bemutatom az EUB eljárási szabályai és az alkalmazandó jog közti összefüggés főbb pontjait. Ezt követően az elemzett szerződéses jogviszonyokból vonok le következtetéseket az uniós közigazgatási szerződések mibenléte tekintetében. Végül pedig a szerződésen alapuló és a szerződésen kívüli felelősség elhatárolásának szempontjait ismertetem a választottbírósági ügyek tükrében.

2. Hatásköri alapvetések

2.1. Az EUB mint választottbíróság az EUSZ és az EUMSZ alapján

[5] Az EUB alapvető funkcióját az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 19. cikk (1) bekezdés jelöli ki: ennek értelmében az EUB „[…] biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során.”. A legalapvetőbb hatáskörök elhatárolását is az EUSZ tartalmazza [EUSZ 19. cikk (3) bekezdés]. Így az EUB az EUSZ-szal és az EUMSZ-szel (a továbbiakban együtt: Szerződések) összhangban: a) dönt a tagállamok vagy az intézmények valamelyike, illetve valamely természetes vagy jogi személy által hozzá benyújtott keresetekkel elé terjesztett ügyekben; b) a nemzeti bíróságok kérelmére előzetes döntést hoz az uniós jog értelmezésére vagy az intézmények által elfogadott jogi aktusok érvényességére vonatkozó kérdésekről; c) dönt a Szerződésekben meghatározott egyéb esetekben. [6] Az EUB részletes hatásköri listáját az EUMSZ tartalmazza, ideértve a választottbíróságként történő eljárást. Emellett az EUMSZ 267. cikke szabályozza az EUB eljárását az uniós jog előzetes döntéshozatali eljárás keretében történő értelmezése terén, az EUMSZ 263. cikke deklarálja az EUB hatáskörét a semmisségi perek tekintetében, az EUMSZ 340. cikke alapján pedig kiterjed az EUB hatásköre az uniós intézményeknek a szerződésen kívüli károkozásából eredő kártérítési igények elbírálására is. [7] Mindezeken túl az EUMSZ 272. cikke alapján az EUB hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Unió által vagy nevében kötött közjogi vagy magánjogi szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján határozatot hozzon. Az EUMSZ 273. cikke pedig arra is felhatalmazza az EUB-t, hogy eljárjon a tagállamok között felmerülő, a Szerződések tárgyával összefüggő vitás ügyekben, ha az ilyen ügyeket a felek egy külön megállapodás alapján elé terjesztik.[2] [8] Ami a szerződésből eredő jogvitákat illeti, az EUMSZ további cikkei nem említik az EUB hatáskörét a szerződési jogviták kapcsán, sőt az EUMSZ 274. cikke kifejezetten kimondja, hogy az olyan vitás ügyeket, amelyekben az Unió az egyik fél, nem lehet erre hivatkozva kizárni a tagállamok bíróságainak hatásköréből, kivéve, ha ezt a hatáskört a Szerződések az EUB-ra ruházzák. [9] Az EUB mint választottbíróság alapvető eljárási szabályai is lefektetésre kerültek az uniós joganyagban: az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdése alapján a Törvényszék rendelkezik elsőfokú hatáskörrel választottbírósági ügyekben, a Bíróság pedig fellebbviteli fórumként jár el.[3] A Bíróság alapokmánya (a továbbiakban: Alapokmány) pedig további különös szabályokat ad a választottbírósági eljáráshoz az Európai Központi Bank által vagy nevében kötött akár közjogi, akár magánjogi szerződések tekintetében.[4] A Törvényszék eljárási szabályzata szintén tartalmaz különös rendelkezéseket az EUB mint választottbíróság eljárását illetően.[5]

 

A Polgári Jog folyóirat 2019/7–8. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el >>

Jelen kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

[1] Lásd az EUB hivatalos honlapján publikált éves ügyforgalmi statisztikákat. Elektronikus elérhetőség: https://curia.europa.eu/jcms/jcms/Jo2_11035/rapports-annuels (letöltés ideje: 2019. 04. 21.). A 2018-as éves jelentés alapján 2014 és 2016 között nulla, 2017-ben öt, 2018-ban kettő új választottbírósági ügy érkezett, és 2018-ben három választottbírósági ügy számított befejezettnek. Elektronikus elérhetőség: https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2019-04/_ra_2018_en.pdf (letöltés ideje: 2019. 04. 21.).

[2] Ilyen megállapodásra példa: a Költségvetési Paktum 8. cikke (Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról), valamint az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló egyezmény, preambulum (16) bekezdés, 37. cikk (3) bekezdés. Lásd ehhez Armin Cuyvers: Judicial Protection under EU Law, IN: Emmanuel Ugirashebuja – John Eudes Ruhangisa – Tom Ottervanger – Armin Cuyvers (eds.): East African Community Law.Institutional, Substantive and Comparative EU Aspects, Brill Nijhoff, Leiden – Boston, 2017, 263. o. Szintén az EUB-t köti ki választottbíróságként a 2000. augusztus 24i az Osztrák Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a jövedelem és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 11. cikke (2) bekezdése. Az EUB e választottbírósági kikötés alapján már eljárt, lásd a C648/15. Osztrák Köztársaság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ügyben 2017. szeptember 12-én hozott ítéletet, ECLI:EU:C:2017:664.

[3] Történetileg ez nem volt minden esetben így: a Nizzai Szerződésig, ha a szerződő magánfél indított keresetet a választottbírósági eljárásban az Elsőfokú Bíróság rendelkezett elsőfokú hatáskörrel, míg az uniós szerv közvetlenül a Bírósághoz fordulhatott. Koen Lenaerts_ -_ Ignace Maselis – Kathleen Gutman: Procedural Law of the European Union,. Oxford University Press, Oxford, 2014, 38. o.

[4] Alapokmány 35.4. pont.

[5] Lásd az 1. cikk (2) bekezdés i) pontját, a 29. cikk (1) bekezdés c) pontját, valamint a 78. cikk (3) bekezdését. Ezek közül a legfontosabb szabálynak talán az minősíthető, hogy elfogadhatatlansági oknak minősül, ha a felperes választottbírósági ügy esetén a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés egy példányának benyújtását elmulasztotta [1. melléklet f) pont].


Kapcsolódó cikkek

2023. április 18.

Innovatív, automatizáltan készült kivonatok a Jogtáron

A Jogtáron az anonimizált bírósági határozatok (bhgy) keresését és áttekintését mostantól automatizáltan készült kivonatok segítik, amelyek egy jövőbe mutató, innovatív technológiával készültek: az NLP (természetes nyelvi feldolgozás) és ML (gépi tanulás) módszerével kinyert, 4 leginkább jellemző mondatot mutatják meg az ítéletből.

2021. július 8.

Jogtár®-kisokos: a Döntvénykeresés új lehetőségei a Jogtáron

Az idei évben különösen nagy hangsúlyt fektetünk a döntvénykeresés fejlesztésére. Ennek részeként újabb funkciók érhetők el a Jogtáron: szövegkörnyezet mutatása a döntvénykereső találati listájában, valamint speciális szűkítési és listarendezési lehetőségek.