Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. november 28-29-ei Országos Tanácskozásán (CKOT) elfogadott állásfoglalások közül az alábbiakban a Kúria honlapján 18. szám alatt közzétett, a cégkapu és/vagy ügyfélkapu használatának a kérdésével foglalkozó állásfoglalásra hívjuk fel a figyelmet.
Kérdésként merült fel ugyanis, hogy mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a felperesi jogi képviselő, aki egyébként egyéni ügyvéd, a keresetet tartalmazó iratot az ügyfélkapun keresztül nyújtja be, annak ellenére, hogy az elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet előírása szerint „az egyéni ügyvéd e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja”.
Értelmezhető-e akként a hivatkozott jogszabályi előírás, hogy a nem a cégkapun (hanem az ügyfélkapun) keresztül történő iratbenyújtás az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének tekintendő, és ennek megfelelően az érintett beadványt (keresetlevelet) az eljáró bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 618. § (1) bekezdés b) pontját alkalmazva köteles visszautasítani.
A Civilisztikai Kollégiumvezetők álláspontja szerint az egyéni ügyvéd az e-kapcsolattartás szempontjából természetes személy, ezért jogosult ún. KÜNY (Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás) regisztrációra és ügyfélkaput nyithat. Ugyanakkor a fent hivatkozott, vonatkozó jogszabály kizárólag a tárhelyhasználat – mint hivatalos kézbesítési cím – szempontjából határozza meg az egyéni ügyvéd gazdálkodó szervezeti jellegét (cégkapu tekintetében). Természetes személyként az egyéni ügyvéd az ügyfélkapun keresztül is jogosult feladni az elektronikus leveleit, még azokat is, amelyek az ügyvédi tevékenységéhez tartoznak. Az ügyfélkapuhoz tartozó tárhely azonban nem minősül hivatalos kézbesítési címnek, éppen ezért az egyéni ügyvéd köteles cégkaput is létesíteni és üzemeltetni.
Tekintve, hogy az ügyfélkapuról küldött beadvány biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül érkezik, megfelel a Pp. 618. §-ában foglalt feltételeknek, így a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmények (jelen esetben a keresetlevél visszautasítása) nem alkalmazhatók az ügyfélkapuról érkezett beadvány esetén.
Fontos azonban, hogy az „elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden kézbesítését megelőzően köteles a hivatalos kézbesítési címről meggyőződni, és nem a megelőzően benyújtott irat feladási címére, hanem erre kézbesíteni a hivatalos iratait.” A bírósági iratot tehát minden esetben a cégkapura kell, hogy küldjék, akkor is, ha az előzményi irat esetleg az ügyfélkapuról érkezett.
A 18. számú állásfoglalás itt olvasható el >>
Joganyag: Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. november 28-29-ei Országos Tanácskozásának 18. számú állásfoglalása
Módosította: –
Megjelent: kuria-birosag.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: kúriai tanácsadó testületi vélemény
Kérdésként merült fel ugyanis, hogy mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a felperesi jogi képviselő, aki egyébként egyéni ügyvéd, a keresetet tartalmazó iratot az ügyfélkapun keresztül nyújtja be, annak ellenére, hogy az elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet előírása szerint „az egyéni ügyvéd e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja”.
Értelmezhető-e akként a hivatkozott jogszabályi előírás, hogy a nem a cégkapun (hanem az ügyfélkapun) keresztül történő iratbenyújtás az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének tekintendő, és ennek megfelelően az érintett beadványt (keresetlevelet) az eljáró bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 618. § (1) bekezdés b) pontját alkalmazva köteles visszautasítani.
A Civilisztikai Kollégiumvezetők álláspontja szerint az egyéni ügyvéd az e-kapcsolattartás szempontjából természetes személy, ezért jogosult ún. KÜNY (Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás) regisztrációra és ügyfélkaput nyithat. Ugyanakkor a fent hivatkozott, vonatkozó jogszabály kizárólag a tárhelyhasználat – mint hivatalos kézbesítési cím – szempontjából határozza meg az egyéni ügyvéd gazdálkodó szervezeti jellegét (cégkapu tekintetében). Természetes személyként az egyéni ügyvéd az ügyfélkapun keresztül is jogosult feladni az elektronikus leveleit, még azokat is, amelyek az ügyvédi tevékenységéhez tartoznak. Az ügyfélkapuhoz tartozó tárhely azonban nem minősül hivatalos kézbesítési címnek, éppen ezért az egyéni ügyvéd köteles cégkaput is létesíteni és üzemeltetni.
Tekintve, hogy az ügyfélkapuról küldött beadvány biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül érkezik, megfelel a Pp. 618. §-ában foglalt feltételeknek, így a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmények (jelen esetben a keresetlevél visszautasítása) nem alkalmazhatók az ügyfélkapuról érkezett beadvány esetén.
Fontos azonban, hogy az „elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden kézbesítését megelőzően köteles a hivatalos kézbesítési címről meggyőződni, és nem a megelőzően benyújtott irat feladási címére, hanem erre kézbesíteni a hivatalos iratait.” A bírósági iratot tehát minden esetben a cégkapura kell, hogy küldjék, akkor is, ha az előzményi irat esetleg az ügyfélkapuról érkezett.
A 18. számú állásfoglalás itt olvasható el >>
Joganyag: Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. november 28-29-ei Országos Tanácskozásának 18. számú állásfoglalása
Módosította: –
Megjelent: kuria-birosag.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: kúriai tanácsadó testületi vélemény