A Kúria álláspontja szerint nem lehet vagyonelkobzást elrendelni arra a vagyonra (vagyontárgyra), amelyet a sértettnek kell kiadni vagy visszaadni, vagy amely a sértetthez már visszajutott; viszont arra a vagyonra, amellyel az elkövető az ilyen vagyontárgy kapcsán ténylegesen gazdagodott, a vagyonelkobzás elrendelésének nincs akadálya.
„A jelenlegi szabályozásban a vagyonelkobzásnál a hangsúly a bűncselekménnyel ténylegesen elért jogellenes vagyonszerzés, jogellenes bevétel elvonására helyeződik át. […] a kár természetben történő megtérülése esetén nincs helye vagyonelkobzásnak, ez kettős szankcionálása lenne az elkövetett cselekménynek. Maradéktalanul érvényesül ugyanakkor a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben megszerzett vagyonnövekmény erejéig a vagyonelkobzás kimondása abban az esetben, ha az elkövető által eltulajdonított vagyont (vagyontárgyat) a sértettnek visszaadják, azáltal a kár megtérült.”
Joganyag: 2/2020. Büntető jogegységi határozat büntetőeljárás során vagyonelkobzás elrendeléséről – A vagyonelkobzás mértékének meghatározásáról abban az esetben, ha az eltulajdonított dolgot az elkövető továbbértékesíti, majd azt a büntetőeljárás során lefoglalják és a sértettnek kiadják, így az okozott kár megtérül
Módosította: –
Megjelent: MK 2020/66. (IV. 3.)
Hatályos: –
Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése