Jogtár Hírlevél
Amennyiben nem megfelelően jelenik meg az e-mail levelezőjében, kérjük, kattintson ide
A Wolters Kluwer Jogtár hírlevele
Újdonságok    Események    Jogszabályfigyelő    Szakcikkek    Törvényjavaslatok Jog és közigazgatás
Jogtár Hírlevél
Wolters Kluwer Jogtár hírlevél
Kedves Olvasó!

Örömmel ajánlom figyelmébe Jogtár Hírlevelünket, amelynek célja, hogy bemutassa az új Jogtár funkcionális és tartalmi újdonságait, emellett hasznos tippekkel és trükkökkel kívánjuk segíteni a Jogtár használatát.

Jogszabályfigyelő rovatunk egy adott időszakban nyilvánosságra kerülő, nagyobb érdeklődésre számot tartó jogszabályokat és jogszabálytervezeteket szemlézi, a Szakcikkek rovatban pedig az új Jogtáron is elérhető Adó-lapok és Polgári Jog online folyóirat cikkeiből olvashat. Bízom benne, hogy hírlevelünk hasznos segítséget nyújt az új Jogtár használatához!

Ötvös Ildikó
Jogtár portfólió menedzser

25 éves a Jogtár
Ez alkalomból minden hónapban egy nap 25% kedvezménnyel vásárolhat meg számos Jogtár-kiegészítést és szolgáltatást.
Nézze meg az akcióban részt vevő termékeink listáját és rendeljen március 27-én 25% kedvezménnyel! A 25%-os kedvezmény igénybevételéhez a terméket kosárba kell tenni és a kosár oldalon a WKJT251803 kuponkódot kell érvényesíteni.
Tovább az akció részleteihez
Tippek a Jogtár használatához
Jogtár word bővítmény
A Jogtár Word bővítmény egy olyan program, amely a számítógépen lévő Wordbe épül be, telepítését követően a Word eszköztárában Jogtár néven egy új fül jelenik meg.
A Word bővítmény segítségével a felhasználó a Jogtárban való keresgélés nélkül megnyithatja az éppen használt jogi dokumentum szövegében szereplő jogszabály hivatkozásokat vagy egy tetszőleges jogszabályhely tetszőleges időállapotának szövegét beszúrhatja a Word dokumentumba. Lehetőség van arra is, hogy a jogszabályhely szövegek korrektúra megjegyzésként jelenítődjenek meg, így könnyen ellenőrizhető, hogy a dokumentumaiban szereplő hivatkozások pontosak-e.
A funkció az új Ügyvéd Jogtár Prémium és új Iratmintatár Plusz előfizetők számára, az előfizetés részként elérhető.

Jogszabályváltozások keresése
Az új Jogtár nyitó oldalán, a Változásfigyelő boxban lévő Jogszabályváltozások funkció segítségével könnyedén áttekintheti egy adott nap vagy egy konkrét időszak változásait, így akár visszamenőlegesen, akár előre tekintve könnyedén és gyorsan értesülhet a változásokról.

Ossza meg velünk észrevételeit, fejlesztési javaslatait!
Akár személyesen, akár telefonon is átbeszélhetjük, mivel tudnánk segíteni a munkáját. Írjon nekünk és felvesszük a kapcsolatot Önnel!
Tartalmi újdonságok
Már elérhető a Jogtáron a Kommentár a gyülekezési törvényhez
A kommentár elemzi és szakaszonként magyarázza a törvényszöveget és a szükséges mértékben ismerteti a gyülekezési joghoz szorosan kapcsolódó más jogszabályokban található rendelkezéseket. A gyülekezési joghoz kapcsolódó joggyakorlat ismertetése során a kommentár nem szorítkozik a publikált bírósági és alkotmánybírósági esetjog bemutatására, hanem az ombudsmani jelentések mellett a rendőrségi jogalkalmazás tapasztalatait és a közigazgatási nemperes eljárások gyakorlatát is feldolgozza.
A kiadvány az elektronikus formátum mellett nyomtatott könyv formájában is megrendelhető.
Előrendelhető a Kommentár a büntetőeljárási törvényhez
A Be. kommentárt az teszi egyedülállóvá, hogy a szerzői valamennyien olyan kiváló büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában az igazságügyi miniszter által felkért szakértőként, a Szakértői Testület tagjaként, kodifikátorként vagy valamely jogi hivatásrend képviselőjeként aktív és közvetlen módon vettek részt a törvény megalkotásában, ami a leghitelesebb interpretációját teszi lehetővé a jogalkotói szándéknak.
Kommentárok új időállapottal
A Kommentár az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló rendelethez és a Kommentár a foglalkoztatási törvényhez már a legfrissebb, 2018.01.01. időállapottal érhető el a Jogtáron.
Közelgő események
Vegyen részt ingyenes Jogtár képzésünkön, ahol négy órában elsajátíthatja a mesterfogásokat
Következő oktatásunk időpontja: 2018. április 4.
Helyszín: Wolters Kluwer Kft. székház (1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 21-35.)
Jelentkezés ezen a linken.
Praxys – Online Ügyvédi Ügyviteli rendszer 100 GB tárhellyel!
Következő oktatásunk időpontja: 2018. április 6.
Helyszín: Wolters Kluwer Kft. székház (1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 21-35.)
Jelentkezés ezen a linken.
Jogi dokumentumok hangvezéréssel
Globalspeech bemutatóra kérjen időpontot ezen a linken.
IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencia
2018. április 18-19-én immár negyedik alkalommal rendezzük meg nagysikerű jogi konferenciánkat, a Wolters Kluwer Jogi Konferenciát. Új budapesti helyszínen, az Europa Congress Centerben várjuk Önöket.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a konferencia középpontjában továbbra is a polgári jog és eljárásjog áll. A polgári jog és eljárásjog köré építjük fel a jogásztársadalmat érintő aktuális témákat és a gyakorlati megközelítésre fókuszáló szakmai előadásokat tartunk. A konferencián és az első este megrendezésre kerülő vacsorán kiváló lehetőség nyílik a szakma legkiválóbb képviselőivel való kötetlen találkozásra.
Jelentkezés ezen a linken.
Jogszabályfigyelő
Válogatás a 2018. február 20.– 2018. március 24. között nyilvánosságra került fontosabb jogszabályok, illetve jogszabálytervezetek, valamint a jogalkalmazást, jogérvényesítést elősegítő tájékoztatók közül:

Módosultak a vállalkozói igazolvány szabályai

Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló miniszteri rendelet módosítása egyértelműen rögzíti, hogy az igazolványt az egyéni vállalkozó kérelmére kell kiállítani (a jelenleg hatályos jogi szabályozás értelmében ugyanis az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása kizárólag bejelentés-köteles, az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása nem kötelező). Ezen felül a módosítás részletesen szabályozza az igazolvány érvénytelenségének, az igazolvánnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségeknek, valamint az igazolvány bevonásának a szabályait. A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

Joganyag:
66/2009. (XII. 17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról
Módosítja: 7/2018. (III. 23.) IM rendelet
Megjelent: MK 2018/42. (III. 23.)
Hatályos:2018. 03. 24.
Megjegyzés: kisebb terjedelmű módosítás

Az adóhatósági végrehajtás részletszabályai

Az adóhatóság által lefolytatott végrehajtási eljárások költségeinek (készkiadás, költségminimum, költségátalány) a megállapításáról rendelkezik az alábbiakban hivatkozott NGM rendelet. A költségeket főszabályként az adóhatóság előlegezi meg.
A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy az előírásai a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazandók. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti ugyanakkor az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII. 28.) NGM rendelet.

Joganyag: 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól
Módosítja:
Megjelent: MK 2018/39. (III. 19.)
Hatályos: 2018. 03. 27.
Megjegyzés: új jogszabály

A forgalom-visszaesés önmagában nem megfelelő felmondási indok

Az üzletkötőként foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató felmondással, a forgalom-visszaesésével indokolva megszüntette. A forgalma ugyanis, annak ellenére, hogy üzletkötőket alkalmazott, a meghatározott időszakban csökkent. Az elbocsátott dolgozó munkaköri feladatait a korábbi munkatársai között osztották szét.
A munkavállaló munkaügyi pert kezdeményezett a korábbi munkáltatójával szemben az elmaradt jövedelem címén keletkezett kára megtérítése érdekében. Keresetében egyebek mellett hivatkozott arra, hogy a felmondásból nem derült ki a számára egyértelműen, a munkaviszonya megszüntetésére a magatartása miatt vagy a munkáltató érdekkörében felmerült okból került sor.
Első fokon a kereset elutasítására került sor, mivel a közigazgatási és munkaügyi bíróság úgy ítélte meg, hogy a felmondás „tartalmazott annyi információt, amely az indokolás világosságának minimumkövetelményét kielégítette”. A forgalomcsökkenés tényét a munkáltató az adott időszakra nézve pedig megfelelően bizonyította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék közbenső ítélettel – az elsőfokú ítéletet megváltoztatva – a felmondás jogellenességét állapította meg, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a felmondás indokolásából (összefoglaló indokból) egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy „miért nincs szükség a munkáltatónál a továbbiakban a munkavállaló munkájára”. E követelménynek pedig a felmondás nem felelt meg. Más lett volna a helyzet például akkor, ha a felmondásban szerepelt volna a dolgozó munkakörének a megszüntetésére, a foglalkoztatási költségek csökkentésére vonatkozó hivatkozás.
A munkáltató később előterjesztett felülvizsgálati kérelmét a Kúria megalapozatlannak tartotta. Utalt arra, hogy a felmondásban indokként egyedül a forgalom-visszaesés szerepelt, ebből azonban a dolgozó számára nem vált világossá, hogy „az üzletkötői tevékenységével vagy az alperes működésével hozható-e kapcsolatba ezen indok”. Így a felmondás indokolása nem felelt meg a valós, világos és okszerű indokolás törvényben rögzített követelményének.
Az alábbiakban hivatkozott kúriai határozatból kiderül ugyanakkor, hogy az adott esetben a felmondásban a forgalom visszaesés miatti létszámcsökkentésre, átszervezésre is kellett volna hivatkozni, amely a dolgozó munkaviszonyának a megszűntetését indokolta.

Joganyag: EBH2018. M.4.
Módosítja:
Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2018/2
Hatályos:

Megjegyzés: elvi bírósági határozat

Amit az szja-bevallási tervezetről tudni kell

Ahogy az előző évben, úgy idén is automatikusan, külön kérelem nélkül elkészíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a munkáltatói (kifizetői) bevallások, adatszolgáltatások alapján a magánszemélyek 2017-es szja-bevallásának a tervezetét, amelyeket a vonatkozó törvényi előírások értelmében 2018. március 15-étől kell elérhetővé tenni minden érintett számára az ügyfélkapun keresztül.
Az idei évben azonban a jelzett határidőt megelőzően elkészültek a tervezetek, derül ki a NAV honlapján közzétett nemzetgazdasági miniszteri tájékoztatóból, amely szerint, ha az adózó egyetért az szja-bevallási tervezetben foglaltakkal, akkor – a mezőgazdasági őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek kivételével – semmilyen további teendője nincs. A bevallási tervezet 2018. május 22-én automatikusan (végleges) szja-bevallássá válik.
Aki ügyfélkapus regisztrációval nem rendelkezik, március 19-éig kérheti, hogy a bevallási tervezetet papír alapon jutassák el a részére. Az erre vonatkozó kérelem a NAV honlapján közzétett, a 2018-as szja-változásokról szóló (alábbiakban hivatkozott) tájékoztatóban szereplő módokon terjeszthető elő.
2018. május 22-éig (azaz az szja-bevallási határidő lejártáig) van lehetőség arra, hogy az adózó a NAV által elkészített tervezetet kijavítsa, kiegészítse, vagy önadózóként szja-bevallást nyújtson be. Ezek hiányában, ahogy arra fentebb már utaltunk, a bevallási tervezet adóbevallássá válik.
Az őstermelők és az áfafizetésre köteles magányszemélyek esetében ugyanakkor az idei évben első alkalommal készít bevallási tervezetet a NAV. Ezen adózóknak azonban a tervezet alapján (annak kiegészítésével) vagy önadózás útján bevallást kell készíteniük (tehát a tervezet nem válik automatikusan adóbevallássá.) Az őstermelőket ugyanakkor évi 600 ezer forintos bevételhatár alatt adóbevallási kötelezettség nem terheli.
Fontos tudni azt is, hogy a bevallási tervezettel érintettek a személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékára vonatkozóan elektronikusan nyilatkozhatnak 2018. május 22-éig.

A nemzetgazdasági miniszteri közlemény itt érhető el.
Bővebben foglalkozik a témával a NAV fent hivatkozott tájékoztatója

Joganyag:
Módosítja:
Megjelent: nav.gov.hu
Hatályos:

Megjegyzés: adókötelezettség teljesítését segítő tájékoztató

Szakcikkek
Kisfaludi András: A szerződés jogintézménye az állami funkciók ellátásában
A jelen tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy az állam tevékenysége ellátása során milyen esetekben veszi igénybe a polgári jogi szerződés intézményét. A kérdésnek azért van jelentősége, mert az állam a társadalomban betöltött szerepe folytán alkalmas arra, hogy a tevékenységéhez szükséges eszközöket, szolgáltatásokat szerződések nélkül, közhatalmának gyakorlásával szerezze meg, ezért nyilván oka kell legyen annak, hogy ennek ellenére a szerződéses formát - és remélhetőleg nemcsak a formát, hanem a tartalmat is - válassza valamely viszonyban.

A kérdés vizsgálatához először az állami tevékenység körét igyekszem meghatározni a vizsgálódás szempontjainak megfelelően (1. pont), majd ugyanebből a nézőpontból a szerződés fogalmát és főbb sajátosságait elemzem (2. pont). Ezt követően kerül sor azoknak az esetköröknek a leírására, amelyekben a bírósági gyakorlat is szembesült az állami feladatoknak szerződéses formában való megjelenésével, s az ebből eredő sajátos jogvitákkal (3. pont). Végül megkísérlem a vizsgált ügyekből leszűrhető következtetések megfogalmazását (4. pont).

1. Az állam és az állami tevékenység


[1] A vizsgált kérdés szempontjából nem jelentős az, hogy az állam tevékenységének melyik szintjén jelenik meg a szerződés. A központi állami szervek vagy a helyi önkormányzati szervek tevékenysége egyaránt magukban hordozzák a hierarchikus viszonyok, s ezeken belül az egyoldalú kényszereszközök alkalmazásának lehetőségét, ezért egyformán felvetődhet a kérdés, hogy ezt milyen esetekben, s milyen okból cserélik fel szerződéses viszonyokra. Logikusnak tűnhet az a hipotézis, hogy a helyi közigazgatási, önkormányzati tevékenység keretében nagyobb tér nyílhat a szerződések alkalmazására, hiszen ezek a szervek közelebb vannak az emberekhez, az ügyfeleikhez, ezért nagyobb lehetőség nyílik a velük való egyeztetésre, a közös akarat kialakítására, az ügyfelek érdekeinek a közérdekkel való egyedi összehangolására, azonban ennek az elgondolásnak a vizsgálata, ellenőrzése nem képezi e tanulmány tárgyát.
[2] Viszont a szerződéseknek az állami tevékenység során való megjelenése körében érdemes lehet különbséget tenni aszerint, hogy a kérdéses viszony tárgya maga az állami tevékenység ellátása vagy az állami tevékenység feltételeihez szükséges áruk, esetleg szolgáltatások beszerzése. Modern demokráciákban, fejlett piaci viszonyok között az nem okoz meglepetést, hogy az állam a tevékenységéhez szükséges eszközöket és szolgáltatásokat a piacon keresztül, szerződések útján szerzi meg. Ennek azonban nyilván előfeltétele, hogy ezek a javak és szolgáltatások áruként jelenjenek meg, hogy piaci termékként elérhetőek legyenek, s ráadásul az állam tartózkodjon annak a lehetőségnek a kihasználásától, hogy az egyébként piaci jószágként is elérhető javakat kényszer útján, hatalmi eszközökkel szerezze meg.
[3] A történelmi folyamatokat végigtekintve azt gondolom, hogy az állam a működésének feltételeit fokozatosan növekvő mértékben biztosítja a piacról, s ennek mindkét előbb említett feltétel erősödése oka lehet: egyrészt egyre tágult azoknak a javaknak a köre, amelyeknek a forgalma a piacon keresztül zajlott, másrészt pedig az állam egyre nagyobb mértékben volt kénytelen elismerni e javak felett a sérthetetlen tulajdonosi jogokat, s ezért kénytelen volt tartózkodni attól, hogy a piaci termékeket a piac logikájától eltérően, közhatalmi eszközökkel szerezze meg.
[4] Természetesen mára is maradtak olyan területek, ahol az állam valamely vagyontárgyhoz a tulajdonos beleegyezése nélkül (azaz szerződés nélkül) juthat hozzá, de az ilyen helyzeteket a jogi szabályozás igyekszik megfelelő garanciákkal körülbástyázni. E garanciák között kell számításba venni, hogy az ilyen beavatkozásnak mindig valamilyen nyomós közérdek kell, hogy az alapját képezze, tehát az egyéni érdek sérelmét a köz érdeke kell, hogy indokolja. De garanciális elemként tekinthetünk azokra a követelményekre, amelyek ilyen helyzetben is előírják az állam számára, hogy szükségleteit (vagy még inkább az általa képviselt közérdeket szolgáló szükségleteket) próbálja meg elsősorban szerződés, megegyezés, az érdekek egyeztetése alapján megoldani, s csak akkor nyúljon a kényszer eszközéhez, ha a konszenzusos út nem bizonyult járhatónak. Végül, ha mégis erre kényszerül az állam, akkor is többnyire gondoskodik a jogi szabályozás arról, hogy az állam legalább az ilyen beavatkozással előidézett vagyoneltolódást kiegyenlítse, még ha ez a konszenzusos ügylet hiánya miatt nem is tekinthető a piaci viszonyok teljes leképezésének.

A Polgári Jog folyóirat 2018/1. számában megjelent cikk teljes szövegét a lenti linkre kattintva érheti el.
Tovább olvasom a teljes cikket
Dr. Besenyei Barbara: Kézbesítési szabályok az adóigazgatási eljárásban
Mindenfajta közigazgatási hatósági eljárás alapköve az, hogy a hatóság egyedi ügyben hozott bármilyen döntése csak és kizárólag akkor alkalmas joghatás kiváltására, ha azt a hatósági eljárásnak és az egyéb vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően közölték. Ez azt jelenti, hogy egy anyagi jogi szempontból megalapozott és hibátlan egyedi hatósági döntésre mindaddig nem lehet jogot alapítani vagy kötelezettség teljesítését követelni, azaz végrehajtani, amíg azt a jogszabályoknak megfelelően nem kézbesítették. Tekintettel arra, hogy az adóigazgatási eljárásban hozott hatósági döntésekre is ezek a szabályok vonatkoznak, a következőkben áttekintjük az adóigazgatási eljárásban érvényesülő kézbesítési szabályokat és a kapcsolódó bírósági joggyakorlatot.

1. Az adóhatósági iratok közlése


Az adóhatósági döntések, illetve egyéb adóhatósági iratok közlése vagy kézbesítése általánosságban azt az eljárási mozzanatot jelenti, amikor az adóhatóság gondoskodik arról, hogy a döntés vagy az egyéb irat címzettje arról tudomást szerezzen.

Ahogyan az előbbiekben említettük, a hatósági döntések mindaddig alkalmatlanok joghatások kiváltására, ameddig azok szabályszerű kézbesítésére nem kerül sor. A közigazgatási eljárásokban érvényesülő elv alapvetően a jogállamiság alapelvére vezethető vissza. Az eljárás alá vont személy ugyanis egyrészt csak a döntés közlésével szerez egyáltalán tudomást arról, hogy a döntés létezik és azt mire alapította a hatóság. Másrészt csak a közlés révén tud élni a döntésben biztosított jogával, és tudja teljesíteni kötelezettségét. Harmadrészt a döntéssel kapcsolatos jogorvoslati jogok érvényesítésére vonatkozó határidők is a közlést követő napon kezdődnek.

A bírósági gyakorlat következetes abban, hogy a döntéseket közölni kell az eljárás alá vont személlyel. A Legfelsőbb Bíróság az EBH2003. 992. számon közzétett eseti döntésében egyértelműen állást foglalt abban, hogy azzal a személlyel szemben, akivel a döntést nem közölték, a döntés alapján semmilyen jog és kötelezettség nem keletkezik, és a döntés szabályszerű közlésének elmaradása miatt a jogorvoslati határidők számítása sem kezdődhet el.

A konkrét kézbesítési szabályok áttekintését megelőzően azt is figyelembe kell venni, hogy a kézbesítendő iratok több csoportba sorolhatóak. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 123. §-a értelmében az adóhatóság kétféle döntést hozhat: az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben pedig végzéssel dönt.

A kézbesítésre vonatkozó szabályok azonban nemcsak a hatóság döntéseire vonatkoznak, hanem minden olyan egyéb, az adóigazgatási eljárás során keletkezett iratra, amelyhez jogszabály bármilyen jogkövetkezményt fűz. Ilyen például a megbízólevél, a felszólítások, az idézés, a kapcsolódó vizsgálat kezdetéről és végéről szóló értesítés, az új eljárás elrendeléséről szóló értesítés, de az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) tervezetének jelenlegi állapota szerint (amely cikkünk elkészítésének időpontjában a kormany.hu oldalon tekinthető meg) az Air. 91. §-a értelmében ilyen irat lesz, az ellenőrzés megkezdéséről szóló értesítés is 2018. január 1-jétől.

A következőkben rávilágítunk arra, hogy bár a kézbesítés az adóhatóság egyik legalapvetőbb, de első ránézésre csak egy technikai feladatának tűnik, lényegében az adóhatóság egész munkáját és a munkája eredményességét is meghatározza.

A kézbesítésre vonatkozó szabályok említett jelentőségének a tudatában, abban a sorrendben tekintjük át az adóigazgatásban érvényesülő kézbesítési szabályokat, hogy az egyes iratokat mikor, kinek és hogyan kell kézbesíteni, illetve milyen speciális szabályok érvényesülnek az adóigazgatási eljárásban.

Az Adó szaklap 2017/14. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el:
Tovább olvasom a teljes cikket
Törvényjavaslatok válogatás
Törvényjavaslatok válogatás (2018. február 20.– 2018. március 26.)
Törvényjavaslat adatai Törvényjavaslat szövege
T/19781 A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvénynek a közérdekű nyugdíjas szövetkezet árbevételének tagok közötti felosztásával összefüggő módosításáról
Ezt a levelet hírlevél feliratkozása alapján küldjük Önnek. Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, kérjük, jelezze ide kattintva, vagy írjon az info-hu@wolterskluwer.com e-mail címre, vagy a Wolters Kluwer Kft., 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21-35. postacímre. Marketing célú adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-111341/2016.
További hírleveleink
 
Jogászvilág
 
Munkajog
 
Adó Online
 
 
Impresszum

Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21-35.
Telefon: +36 (1) 464-5656
Fax: +36 (1) 464-5657
E-mail: info-hu@wolterskluwer.com
Internet: http://shop.wolterskluwer.hu

Kövessen minket