Jogtár Hírlevél
Amennyiben nem megfelelően jelenik meg az e-mail levelezőjében, kérjük, kattintson ide
A Wolters Kluwer Jogtár hírlevele
Újdonságok    Események    Jogszabályfigyelő    Szakcikkek    Törvényjavaslatok Jog és közigazgatás
Jogtár Hírlevél
Wolters Kluwer Jogtár hírlevél
Kedves Olvasó!

Örömmel ajánlom figyelmébe Jogtár Hírlevelünket, amelynek célja, hogy bemutassa az új Jogtár funkcionális és tartalmi újdonságait, emellett hasznos tippekkel és trükkökkel kívánjuk segíteni a Jogtár használatát.

Jogszabályfigyelő rovatunk egy adott időszakban nyilvánosságra kerülő, nagyobb érdeklődésre számot tartó jogszabályokat, jogszabálytervezeteket, valamint a jogalkalmazást, jogérvényesítést elősegítő tájékoztatókat szemlézi, a Szakcikkek rovatban pedig az új Jogtáron is elérhető Adó-lapok és Polgári Jog online folyóirat cikkeiből olvashat. Bízom benne, hogy hírlevelünk hasznos segítséget nyújt az új Jogtár használatához!

Ötvös Ildikó
Jogtár portfólió menedzser

25 éves a Jogtár
Ez alkalomból minden hónapban egy nap 25% kedvezménnyel vásárolhat meg számos Jogtár-kiegészítést és szolgáltatást.
Nézze meg az akcióban részt vevő termékeink listáját és rendeljen február 27-én 25% kedvezménnyel! A 25%-os kedvezmény igénybevételéhez a terméket kosárba kell tenni és a kosár oldalon a WKJT251802 kuponkódot kell érvényesíteni.
Tovább az akció részleteihez
Átalakul az Önkormányzat Jogtár
2018. márciustól új tartalommal és új névvel érhető el a megszokott helyen!
A 2018-as jogszabályi változásokat figyelembe véve felülvizsgáltuk a szolgáltatásban szereplő tartalmat, illetve felmértük az új jogszabályok támasztotta követelményeket. A folyamat eredményeként teljeskörűen frissítettük az Önkormányzat Jogtár modult és annak tartalmát. Nézze meg, mi változott!
Tovább az átalakítás részleteihez
Tippek a Jogtár használatához
Az új Jogtár Súgó menüpontjában számos segédanyagot talál a Jogtár használatához.
Itt érhető el az új Jogtár súgója és oktatóvideói, valamint itt tájékozódhat az elmúlt időszak újdonságairól:

Ossza meg velünk észrevételeit, fejlesztési javaslatait!
Akár személyesen, akár telefonon is átbeszélhetjük, mivel tudnánk segíteni a munkáját. Írjon nekünk és felvesszük a kapcsolatot Önnel!
Tartalmi újdonságok
Iratminták az új Pp.-nek megfelelően
Perjogi iratminták néven önállóan is elérhető szolgáltatásunk több, mint százötven, az új perrendtartási kódexek szabályainak és az egyéb hatályos jogszabályoknak megfelelő, folyamatosan frissülő iratmintát tartalmaz szerzői magyarázatokkal. Az iratminták az Iratmintatár, Iratmintatár Plusz, Ügyvéd Jogtár Plusz és Ügyvéd Jogtár Prémium előfizetők számára, az előfizetésük részeként elérhetőek.
A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A Jogtáron már elérhető jogszabálytükör szolgáltatásunk segítségével felkészülhet az új eljárási jogszabály alkalmazására. A kiadvány az elektronikus formátum mellett nyomtatott könyv formájában is megrendelhető.
Újdonság az Adó Jogtáron
Már elérhető Az adóeljárás megújult szabályrendszeréről szóló összefoglaló, amely az adóigazgatási rendtartás, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóhatósági végrehajtási törvény legfontosabb tudnivalóit tartalmazza.
Már előrendelhető az Adóeljárás Navigátor
A 2018-ban hatályba lépett új adóeljárási szabályok szerint létrehozott termékben folyamatábrák segítségével, könnyen áttekinthető módon jelennek meg a legfontosabb eljárások, adózási folyamatok szabályai.
A folyamatábrákat kommentár egészíti ki, ahol az adott lépéshez tartozó jogszabályhely, valamint a kapcsolódó joganyagok kerülnek kifejtésre. A folyamatábrák lépéseinél az adott lépéshez kapcsolódó nyomtatványt, NAV-állásfoglalást, bírósági döntést, valamint az ADÓ lapcsalád kapcsolódó cikkeit is feltüntetjük.
Átdolgozásra került a Ptk. kommentár, frissült a Magyarázat a munkaügyi ellenőrzésről
A Gárdos Péter/Vékás Lajos szerkesztésében megjelent Ptk. kommentár átdolgozott kiadása 2018. január 1-jei időállapottal már olvasható a Jogtáron, a nyomtatott könyv várhatóan márciusban jelenik meg.
A Magyarázat a munkaügyi ellenőrzésről 2018. január 2-ai időállapottal érhető el.
Frissültek a Navigátorok
2018.01.01-ei hatállyal frissültek a Bérszámfejtés, az Áfa, a Számvitel és a Tao Navigátorok.
Hamarosan megjelenik a Kommentár a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényhez
A kommentár elektronikus formátumban a Jogtáron márciusban, nyomtatott könyv formátumban várhatóan áprilisban jelenik meg.
Közelgő események
Vegyen részt ingyenes Jogtár képzésünkön, ahol négy órában elsajátíthatja a mesterfogásokat
Következő oktatásunk időpontja: 2018. március 7.
Helyszín: Wolters Kluwer Kft. székház (1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 21-35.)
Jelentkezés ezen a linken
Praxys – Online Ügyvédi Ügyviteli rendszer 100 GB tárhellyel!
Következő oktatásunk időpontja: 2018. március 2.
Helyszín: Wolters Kluwer Kft. székház (1117 Budapest, Prielle Kornélia utca 21-35.)
Jelentkezés ezen a linken.
Jogi dokumentumok hangvezéréssel
Globalspeech bemutatóra kérjen időpontot ezen a linken.
IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencia
2018. április 18-19-én immár negyedik alkalommal rendezzük meg nagysikerű jogi konferenciánkat, a Wolters Kluwer Jogi Konferenciát. Új budapesti helyszínen, az Europa Congress Centerben várjuk Önöket.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a konferencia középpontjában továbbra is a polgári jog és eljárásjog áll. A polgári jog és eljárásjog köré építjük fel a jogásztársadalmat érintő aktuális témákat és a gyakorlati megközelítésre fókuszáló szakmai előadásokat tartunk. A konferencián és az első este megrendezésre kerülő vacsorán kiváló lehetőség nyílik a szakma legkiválóbb képviselőivel való kötetlen találkozásra.
Jelentkezés ezen a linken.
Jogszabályfigyelő
Válogatás a 2018. január 17.– 2018. február 19. között nyilvánosságra került fontosabb jogszabályok, illetve jogszabálytervezetek, valamint a jogalkalmazást, jogérvényesítést elősegítő tájékoztatók közül:

Kormányrendelet készül a fizetésképtelenségi nyilvántartásról

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a tagállamok kötelesek a lefolytatott fizetésképtelenségi eljárások adataiból nyilvános, az interneten elérhető állami adatbázist létrehozni 2018. június végéig. Egy éven belül pedig az EU megvalósítja a tagállami adatbázisok összekapcsolását is az Európai Igazságügyi Portálon (e-justice portál) – derül ki a kormányzati honlapon közzétett, közigazgatási egyeztetés alatt álló rendelettervezet előterjesztői indokolásából.
A fizetésképtelenségi nyilvántartás a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti csődeljárással, felszámolási eljárással kapcsolatos adatokat tartalmazza majd. Fizetésképtelenségi nyilvántartónak a tervezet a céginformáció szolgálatot jelöli ki. A nyilvántartásban szereplő adatok lekérdezése díj- és költségmentes lesz.
Az előterjesztés itt érhető el >>

Joganyag:

Módosítja:
Megjelent: http://www.kormany.hu
Hatályos:
Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló jogszabály-tervezet

Költségkedvezményekkel kapcsolatos új nyomtatványok

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel összefüggésben, továbbá a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény felhatalmazása alapján alkotta meg az igazságügyi tárca a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendeletet, amely a fent hivatkozott törvényekkel egyezően ugyancsak 2018. január elsején lépett hatályba.
A költségkedvezmények engedélyezését ezen utóbbi jogszabály mellékletét képező adattartalmú, az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni, amely január közepétől elérhető a birosag.hu honlapon (kinyomtatható, illetve szerkeszthető formában is), valamint papír alapon beszerezhető a bíróságokon is – derül ki az erről szóló tájékoztatóból.
A külön nyomtatványt rendszeresítettek a természetes személyek, valamint a nem természetes személyek részére. Az új nyomtatványokat és a költségmentesség, költségfeljegyzési jog engedélyezésére vonatkozó új előírásokat a 2018. január elsejét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

A nyomtatványok elérhetősége itt található >>

Joganyag:
Módosítja:
Megjelent: http://birosag.hu/media/aktualis/megujult-koltsegmentessegi-szabalyok
Hatályos:
Megjegyzés: jogalkalmazást segítő tájékoztató

Költségjegyzék-nyomtatvány a jogi képviselővel eljárók feleknek

A perköltség megtérítésével kapcsolatban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) akként rendelkezik, hogy a perköltség megtérítése annak felszámításával kérhető. Ennek során meg kell jelölni a költség összegét, felmerülésének lényeges körülményeit, illetve, hogy mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket – szükség szerint – okirattal is igazolni kell, valamint az eljárást befejező határozatban meghatározható költség a vonatkozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható. A jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét azonban kizárólag jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel. [Pp. 81. § (1)–(2), (5) bekezdések.]
A perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről szóló 31/2017. (XII. 27.) IM rendelet értelmében a költségjegyzék a rendelet mellékletében szereplő adattartalmú nyomtatványon terjesztheti elő, amelyet Országos Bírósági Hivatal Elnöke rendszeresít.
Az erről szóló, a birosag.hu honlapon megjelent tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy a 2018. január 1-jét követően indult ügyekben összegszerűen meghatározva kell kérni az ellenérdekű fél perköltségfizetésre való kötelezését. Ennek elmulasztása esetén a bíróság a perköltségviselésről pernyertesség esetén sem dönthet.

A költségjegyzék-nyomtatvány itt érhető el.
Joganyag:
Módosítja:
Megjelent: http://birosag.hu/media/aktualis/megujult-koltsegmentessegi-szabalyok
Hatályos:

Megjegyzés: jogalkalmazást segítő tájékoztató

Szakcikkek
Auer Ádám: „A gép forog” - Kógens társasági jogi szabályok a Ptk. előtt és után
A 2013. évi V. törvény III. könyve inkorporálta a társasági jog anyagi szabályait, így egységes, monista elven felépülő kódex jött létre. A szabályozás több helyen módosult, az egyik legintenzívebb vita a jogi személyek alapítására, a létesítő okirattól eltérésre lehetőséget adó szabályozás koncepciójára fókuszált. A tanulmány a nyilvánosság és a cégnyilvánosság felől közelítve érvel amellett, hogy a Ptk. 3:4. §-ban foglalt szabály előremutató változtatás, és milyen funkciót tölthetnek be a társasági jogban. A Kúria és az Alkotmánybíróság részvénykönyvhöz kapcsolódó döntésein keresztül mutatjuk be azt, hogy melyek azok a szabályok, amelyektől nem térhetnek el a társaság tagjai a társasági szerződésben.

1. Bevezetés


[1] Az alkotó sohasem pihenhet. Miközben a gép forog, a nagy mű elkészülhet, de az alkotójának folyamatosan figyelnie kell arra, hogy a fogaskerekek és áttételek megfelelően működjenek. A 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) III. könyve inkorporálta a társasági jog anyagi szabályait, így egységes, monista elven felépülő kódex jött létre. A szabályozás több helyen módosult, az egyik legintenzívebb vita a jogi személyek alapítására, a létesítő okirattól eltérésre lehetőséget adó szabályozás koncepciójára fókuszált. A Ptk.-t több lépcsőben hatályba léptető, módosított Ptké.-nek megfelelően ez a kérdés korántsem tekinthető lezártnak, hiszen ebben az évben került sor több létesítő okirat módosítására abból a célból, hogy összhangban legyen a Ptk.-val.

2. Miért lehet eltérni a Ptk. III. könyvének egyes szabályaitól?


[2] A Ptk. változtatott a 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: 2006-os Gt.) főszabályán és „a kógens alapállás helyett az eltérést engedő (diszpozitív) szabályozási kiindulópontot” választotta. A miniszteri indokolás szerint a legkörültekintőbb szabályozás mellett sem lehet biztosítani ugyanis azt, hogy minden tilalmat és feltétlen érvényesülést kívánó normát feltüntessen a törvény, ezért van szükség a generális szabályokra, amelyek meghatározzák, hogy mely esetekben nem lehet eltérni a törvénytől. Az indokolás külön kiemeli, hogy ezzel a jogalkotó elő kívánja segíteni azt, hogy az alapítók a társasági szerződés helyett ne más megállapodásba (tipikusan szindikátusi szerződésbe) foglalják egymással szembeni kötelmeiket, hanem a társasági szerződésbe. Jelzi az indokolás azt is, hogy a törvény hatálybalépésének kezdeti időszakában felmerülhetnek bizonyos jogalkalmazási nehézségek, amelyeket végső soron majd a bírói gyakorlatnak kell megoldania. Kisfaludi András szerint a diszpozitivitás lehetőséget biztosít arra, hogy a jogi személyeket létrehozó személyek az igényeiknek megfelelően alakíthassák ki a jogi személy működési szabályait, kereteit.

[3] A Ptk. végső szövegének elfogadásakor megindult részben szakmai vita kezdetben - helytelenül - a teljes diszpozitivitás elvét hirdette, és egymásnak ellentmondó, eltérő és a jogalkalmazást elbizonytalanító vélemények kerültek megfogalmazásra. A teljes diszpozitivitás véleményünk szerint contra legem értelmezés, mert a tagok (alapítók) csak az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyukban, valamint a szervezeti és működési szabályozás kialakítása során térhetnek el a törvénytől. Így máris egy többlépcsős vizsgálat eredménye az, hogy megállapítsuk, mely szabályokat tehetik félre a tagok, alapítók. Egyrészt a szabály, amit mellőzni kívánunk, a fenti helyzet alá vonható-e (azaz például a szervezeti és működési szabályozás alá tartozik-e vagy sem), másrészt pedig az egyes privilegizált szempontokat kell megvizsgálni.

[4] A kérdést tévesen egyszerűsíthetjük azonban arra, hogy a diszpozitivitás csak a gazdasági társaság belső szervezeti működését érinti. Ugyanis ebből fakadhat olyan értelmezés, hogy ameddig harmadik személyekkel szemben, külső jogviszonyban a diszpozitivitás nem érvényesül, addig a társaság belső viszonyaira alkalmazott megengedő normák alkalmazása megfelel, sőt - Csehi Zoltánnal egyetértve - kiteljesíti a magánautonómia elvét. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy amennyiben igényérvényesítési, szankcionálási kérdés merül fel a társasággal kapcsolatban, azt csak a szervezetrendszeren keresztül lehet kezelni. Minden további szankció, amely a társaság vagyonának elvesztését, esetleg a társaság megszüntetését érinti, már nem egyszerűen a szervezetiséget érintő probléma. A szervezet, mint a jogi személy egyik kritériuma biztosítja a társaság érdekeinek megfelelő cselekmények végrehajtását, és - messzemenőkig elfogadva Csehi Zoltán nézetét - a társaság végeredményben a szervezetrendszerrel, a szervezettel azonosítható. Ebből az aspektusból tekintve nem csupán a társaság belső problémája, hogy a diszpozitivitást alkalmazza-e vagy sem, hanem markáns és elemi hitelezői érdekvédelem kérdése is.

A Polgári Jog folyóirat 2017/12. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el.
Tovább olvasom a teljes cikket
Dr. Rákosa Melinda: Tartozásátvállalás az adóigazgatási eljárásban
Az adó megfizetésére főszabály szerint az köteles, akit jogszabály arra kötelez, azonban kivételesen eltérő esetkörökre is lehetőséget nyújtanak az adóeljárási törvény rendelkezései. Jelen cikk célja a már fennálló adótartozás átvállalására vonatkozó szabályozás rövid bemutatása, különös tekintettel a tartozásátvállalási megállapodások odafigyelést igénylő tartalmi követelményeire és a jogintézmény jellemző alkalmazási körére.

1. Polgári jogi szabályozási háttér


A tartozásátvállalás jogintézményét elsősorban nem az adótörvények, hanem mögöttes jogszabályként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) előírásai szabályozzák, célszerű ezért ezeket röviden előrebocsátani.
A Ptk. 6:203. §-a értelmében, ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (átvállalóval) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették.
Bár a tartozásátvállalás az eredeti kötelezett (adós) és harmadik személy (új kötelezett) között létrejövő olyan megállapodás, amelynek keretében az új kötelezett kötelezettséget vállal az eredeti kötelezett teljes tartozásának vagy tartozása egy meghatározott részének a megfizetésére, a Ptk. - a korábbi bírói gyakorlat törvénybe emelésével - egyértelművé tette, hogy a tartozásátvállaláshoz a jogosult hozzájárulása is szükséges.
A tartozásátvállalás joghatása, hogy a jogosult a tartozás teljesítését kizárólag az új kötelezettől követelheti, vagyis a fizetésre kötelezett pozíciójában alanyváltozást eredményez.
Az átvállalót - a régi adós személyéhez kötődő kifogások kivételével - megilletik mindazok a kifogások és jogok, amelyek a régi adóst megillették. Azt azonban a Ptk. a korábbiaktól eltérően már tartalmazza kifejezett módon, hogy az átvállaló a régi adósnak a jogosulttal szemben fennálló követelését nem számíthatja be, mert ez a jogiszony jellegéből egyértelműen következik. Eltérő megállapodás azonban a felek között lehetséges.
A Ptk. 6:204. §-a szerint lehetőség van arra a tartozásátvállalások gyorsítása érdekében, hogy a jogosult a tartozásátvállaláshoz a hozzájárulását előzetesen is megadja. Ebben az esetben a tartozásátvállalás érvényesen létrejön a régi és az új kötelezett megállapodásával, az a jogosulttal szemben pedig az értesítéssel hatályosul.
A jogosultnak lehetősége van arra, hogy kifejezett nyilatkozattal fenntartsa magának a jogot az előzetes hozzájárulás visszavonására, amely rendelkezés a jogosulti kockázatokat hivatott csökkenteni azzal, hogy megteremti a lehetőséget a jogosult számára a kötelezett személye feletti kontrollra (jelesül, hogy meg tudjon akadályozni egy kevésbé fizetőképes alanycserét a kötelemben).
A Ptk. egy másik új jogintézményt is szabályoz, ez a tartozáselvállalás. Ebben az esetben új adós jelenik meg a kötelemben, a régi adós szabadulása nélkül. A tartozáselvállalás során tehát nem következik be alanycsere a kötelemben. Az elvállaló és a hitelező közvetlen jogviszonyba kerülnek egymással, a hitelező az elvállalótól (is) jogosult követelni a tartozás teljesítését.
A Ptk. 6:206. §-a szerint, ha a felek a tartozáselvállalásról a jogosultat értesítik, egyetemleges kötelezettség jön létre. Tartozáselvállalás esetén az egyetemleges kötelezettet mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. A tartozás elvállalója nem jogosult beszámítani a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését.

Meg kell azonban jegyezni, hogy adóeljárási jogszabályi felhatalmazás hiányában a teljesítéselvállalás adóügyekben nem alkalmazható jogintézmény, sem annak adóhatósági jóváhagyására, sem a mögöttes felelős kötelezésére nincs mód.


2. Adójogi szabályozási háttér


Az adótartozások átvállalását - a diszpozitív polgári jogi szabályokkal szemben kógens elveket követve - az adóigazgatási eljárásban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36. §-ában foglalt rendelkezései teremtették meg, deklarálva, hogy az adóhatósági követelés jogcíme a tartozás átvállalása során nem változik meg. A tartozásátvállalás az adósi pozícióban történő alanyváltozást jelent, az eredeti kötelezett adózó (korábbi adós) és a tartozás átvállalója (új adós) között jön létre, és az kizárólag az eredeti kötelezett adózó már fennálló adótartozása (vagy annak egy meghatározott része) esetében biztosított.
Erre tekintettel kiindulópontként elsősorban mindenképp szükséges tisztában lenni az adótartozás fogalmával, amelyben segítséget szintén az eljárásjogi rendelkezések, közelebbről az Art. 178. § 4. pontja nyújt. A szabályozás szerint adótartozás az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét - nettó módon számítva - csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. Az adóigazgatási eljárás keretében tehát az adótartozás átvállalására kizárólag a bevalláson vagy jogerős adóhatósági határozaton (végzésen, fizetési meghagyáson) alapuló, lejárt esedékességű kötelezettség esetében van lehetőség
Az Art. 36. § (2) bekezdése értelmében az adótartozás átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A Ptk. rendelkezéseire (így különösen a törvényi erőre emelt háromoldalú konszenzus deklarálására) is tekintettel ezt úgy kell értelmezni, hogy az a tartozásátvállalási szerződésre alakszerű kötöttséget ugyan nem ír elő, de minthogy az adóigazgatási eljárásban adóhatósági oldalról a jóváhagyást írásba kell foglalni, ezért a szerződés tekintetében adóhatósági, mint jogosulti oldalról az írásbeliség, a jóváhagyólag történő írásbeli szerződéskötés (aláírás) elengedhetetlen.
A tartozásátvállalási szerződés aláírása vagy megtagadása kizárólag az adóhatóság mérlegelésétől függ, a döntését - amelyről az érintetteknek értesítést közöl - nem köteles indokolni, azzal szemben jogorvoslati lehetőség nem biztosított. Az Art. 36. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján az adóhatóság megtagadja azt, ha az adótartozás megfizetése a tartozást átvállaló személyében nem biztosított. Ez a rendelkezés annak a garanciája, hogy az adóhatóság jogosult legyen megakadályozni, hogy az eredeti kötelezett adózónál kisebb fizetőképességű, fizetőkészségű vagy vagyoni helyzetű személy vállalja át a tartozást.
Az adóhatósági szerződéskötés további feltétele az Art. 36. § (3) bekezdése értelmében, hogy az eredeti kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállaljon.
A tartozásátvállalás főszabályként adójogi értelemben is egy háromoldalú jogviszony, melynek létrejöttéhez mindhárom fél közreműködése (megállapodása) szükséges. A tartozás azonban kivételes esetben az Art. 36. § (3) bekezdése értelmében az eredeti kötelezett adózó kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik.
A tartozásátvállalás következményeként az eredeti adóssal szemben végrehajtási eljárás (az átvállalt adótartozás tekintetében) már nem folytatható le, de a korábban foganatosított végrehajtási cselekmények - meghatározott kivételekkel, amelyeket később részletezünk - hatályban maradnak. A tartozást átvállalót pedig az adóhatóság az Art. 35. § (2) bekezdés d) pontja alapján kötelezheti határozattal az adó megfizetésére. A határozattal szemben fellebbezésnek van helye, illetve bíróság előtt is megtámadható.
Abban az esetben azonban, ha az adótartozás - a mögöttes felelősség jogerős megállapítását követően - a tartozást átvállalótól nem hajtható be, az eredeti kötelezett adózóval szemben (az egyoldalú tartozásátvállalás esetét kivéve) a kezességvállalása folytán, az eredeti végrehajtható okirat alapján végrehajtási eljárás folytatható le, tehát a tartozás külön megfizetésre kötelező határozat nélkül, az Art. 36. § (3) bekezdés értelmében továbbra is követelhető az eredeti kötelezett adózótól.
A mögöttes felelősként adó megfizetésére kötelezett tartozást átvállaló eljárási jogállására az Art. 6. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók, amelyből következően igénybe veheti a törvény alapján az adózót megillető jogokat, így különösen a jogorvoslati lehetőségeket, kérelmezheti fizetési kedvezmény engedélyezését, és érvényesítheti az eredeti kötelezett adózót - nem saját személyében - megillető kifogásokat is (például hivatkozhat a végrehajtási jog elévülésére).

Az Adó szaklap 2017/12-13. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a lenti linkre kattintva érheti el.
Tovább olvasom a teljes cikket
Törvényjavaslatok válogatás
Törvényjavaslatok válogatás (2018. január 17.– 2018. február 19.)
Törvényjavaslat adatai Törvényjavaslat szövege
T/19760 A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei 2017. évi módosításainak kihirdetéséről
T/18816 A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról
Ezt a levelet hírlevél feliratkozása alapján küldjük Önnek. Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, kérjük, jelezze ide kattintva. Marketing célú adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-111341/2016.
További hírleveleink
 
Jogászvilág
 
Munkajog
 
Adó Online
 
 
Impresszum

Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21-35.
Telefon: +36 (1) 464-5656
Fax: +36 (1) 464-5657
E-mail: info-hu@wolterskluwer.com
Internet: http://shop.wolterskluwer.hu

Kövessen minket