Jogtár Hírlevél
Amennyiben nem megfelelően jelenik meg az e-mail levelezőjében, kérjük, kattintson ide
A Wolters Kluwer Jogtár hírlevele
Tartalmi újdonságok    Jogszabályfigyelő    Szakcikkek    Törvényjavaslatok Jog és közigazgatás
Jogtár Hírlevél
Wolters Kluwer Jogtár hírlevél
Kedves Olvasó!

Örömmel ajánlom figyelmébe Jogtár Hírlevelünket, amelynek célja, hogy bemutassa az új Jogtár funkcionális és tartalmi újdonságait, emellett hasznos tippekkel és trükkökkel kívánjuk segíteni a Jogtár használatát.

Jogszabályfigyelő rovatunk egy adott időszakban nyilvánosságra kerülő, nagyobb érdeklődésre számot tartó jogszabályokat és jogszabálytervezeteket szemlézi, a Szakcikkek rovatban pedig az új Jogtáron is elérhető Adó-lapok és Polgári Jog online folyóirat cikkeiből olvashat. Bízom benne, hogy hírlevelünk hasznos segítséget nyújt az új Jogtár használatához!

Ötvös Ildikó
Jogtár portfólió menedzser

Tippek a Jogtár használatához
A könyvjelzők, jegyzetek funkció segítségével megjelölheti az Önnek fontos jogszabályrészeket, illetve megjegyzést is fűzhet ezekhez.
A jogszabályrészek megjelöléséhez kattintson a szöveg jobb oldalán található könyvjelző ikonra, ami így pirosra vált. Ha jobb egér gombbal az ikonra kattint, megjegyzést is adhat a jogszabály szöveghez.


A Kedvencek menüben a Könyvjelzőkre kattintva tekintheti meg, milyen szövegrészeket jelölt meg, hová fűzött megjegyzéseket. Abban a joganyagban pedig, amihez könyvjelzőt vagy jegyzetet fűzött, a tartalomjegyzékben kis ikon jelzi, hogy ezek hol találhatóak.
Ossza meg velünk észrevételeit, fejlesztési javaslatait!
Akár személyesen, akár telefonon is átbeszélhetjük, mivel tudnánk segíteni a munkáját. Írjon nekünk és felvesszük a kapcsolatot Önnel!
Tartalmi újdonságok
Frissültek és bővültek a választási kommentárok, amelyek jelenleg az alábbi tartalmi körrel érhetők el:
- Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez
- Kommentár a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásáról
- Kommentár az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényhez
- Kommentár a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényhez
- Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez
- Kommentár a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényhez
2018. 01. 01-jei időállapottal frissült a Nagykommentár a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényhez, valamint a Kommentár a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényhez című kiadvány
A 2017 őszén elfogadott módosításoknak megfelelően átdolgozásra került A polgári perrendtartás (1952-2016) – jogszabálytükör és A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata.
A Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven adatbázisban már elérhető a 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról és a 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szövege a magyar mellett angol és német nyelven.
Az Adó Jogtáron a 2018-as változásoknak megfelelően folyamatosan frissülnek az adózási témájú jogszabályok magyarázatai.
Megjelent a Jogtár könyvtár legújabb kötete Jog, innováció, versenyképesség címmel, amely az új gazdasági tendenciák, a technológiai innováció, valamint a tudományos értékteremtés kölcsönhatásában rejlő jogi kihívások kérdéseit elemzi. Lapozzon bele >>
Új funkciók a Jogtáron
– Egy joganyag keresése során a megnyitás előtt már időállapotot is választhat


– A Polgári Törvénykönyvben új kapcsolódó anyagként megjelent az új Ptk. Tanácsadó Testület véleménye.

Jogszabályfigyelő
Válogatás a 2017. november 17.– 2018. január 16. között nyilvánosságra került fontosabb jogszabályok, illetve jogszabálytervezetek közül:

A külföldről támogatott civil szervezetekkel kapcsolatos törvények tárgyalása

Az Alkotmánybíróság 2018. január 16-ai teljes ülésén kezdődött meg a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdése, 2. § (2) és (5) bekezdése, 4. § (2) bekezdése, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontja és 95. § e) pontja elleni utólagos normakontroll indítvány vizsgálata (külföldről támogatott civil szervezet).
Az indítvány lényege és annak anonimizált szövege itt érhető el >>

Joganyag:

Módosítja:
Megjelent: http://alkotmanybirosag.hu
Hatályos:
Megjegyzés: alkotmánybírósági normakontroll

Idén már nem lehet a perkapun keresztül dokumentumot küldeni

Ahogy arról a Jogszabályfigyelő 2017. évi 48. heti számában részletesebben is olvashattak, 2017. december 31-ével gyakorlatilag megszűnt a perkapu szolgáltatás. Ezen időpontot követően nem lehet már perkapu segítségével dokumentumot küldeni, a folyamatban lévő ügyekben pedig 2018. február 28-áig lehet a hivatalos elérhetőségnek tekintett perkapura beérkező üzenetekhez hozzáférni. A bíróságokkal való kapcsolattartás a fent jelzettek kivételével 2018. január elsejétől az Ügyfélkapun, Cégkapun keresztül valósul meg.

A Cégkapuról szóló részletes bírósági tájékoztató itt érhető el >>

Jogszabályfigyelő 2017 – 48. hét >>
Joganyag:
Módosítja:
Megjelent: http://birosag.hu/e-per-2018/e-kapcsolattartas-altalanos-tajekoztato
Hatályos:
Megjegyzés: e-kapcsolattartási tájékoztató

Perjogi változások dióhéjban

Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által közzétett, „A legfontosabb változásokról közérthetően” címet viselő tájékoztató könnyen áttekinthető, ugyanakkor kellően részletes ábrák segítségével mutatja be és szemlélteti a polgári perrendtartással kapcsolatos alapvető újdonságokat, amely valamennyi jogkereső állampolgár számára vázlatos és - ahogy a cím is ígéri - közérthető tájékoztatást nyújt.
Akit a téma ennél kissé részletesebben is érdekel, annak az ugyancsak az OBH honlapján elérhető Rendhagyó Törvényházi Szeminárium sorozatban megjelenő vázlatos ismertetőket, jogászok számára pedig a kiadó által megjelentetett, a polgári perrendtartási kódexről szóló magyarázatokat ajánljuk.

Rendhagyó Törvényházi Szeminárium >>
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata >>
Joganyag:
Módosítja:
Megjelent: http://birosag.hu/uj-eljarasi-kodexekrol-tudni-kell/uj-pp/legfontosabb-valtozasokrol-kozerthetoen
Hatályos:

Megjegyzés: tájékoztató

Költségelőlegezés a polgári, közigazgatási perben

Két új – a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről és a perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről szóló – jogszabály foglalkozik a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során megelőlegezett költségek szabályaival. Mindkét rendelet 2018. január 1-jén lépett hatályba az új polgári perrendtartással együtt.

Joganyag: 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről; 31/2017. (XII. 27.) IM rendelet a perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/225. (XII. 27.)
Hatályos: 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabályok

Költségkedvezmények igazolása polgári és közigazgatási perben

A polgári és közigazgatási bírósági eljárásban személyes költségmentesség vagy személyes költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a kérelmező a jövedelmi és vagyoni viszonyait, egyes személyi körülményeit az alábbi rendelet szabályai szerint köteles – bizonyos kivétellel – igazolni. Az igazolás előterjesztésére a rendelet melléklete szerinti adattartalmú nyomtatványt kell használni, amelyet az OBH elnöke rendszeresít. A nyomtatvány az OBH honlapján kitölthető és letölthető formában elérhető lesz, de beszerezhető papíralapon a bíróságokon is.
A rendelet 2018. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2/1968. (I. 24.) IM rendelet.

Joganyag: 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/225. (XII. 27.)
Hatályos: 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály

A jogi segítségnyújtásról szóló törvény végrehajtási rendelete

A peren kívüli segítségnyújtás (jogi segítő, tolmács), a határon átnyúló jogviták rendezéséhez biztosított támogatások (szakfordító), a polgári, közigazgatási és a büntetőügyekben igénybe vehető támogatások (párfogó ügyvéd) részletes szabályait (engedélyezés, kirendelés, díj megállapítása, fizetése, viselése, visszatérítése stb.) tartalmazza az alábbiakban hivatkozott rendelet.

Joganyag: 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet a jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/216. (XII. 19.)
Hatályos: 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály

Polgári, közigazgatási peres nyomtatványok

Az új polgári és közigazgatási eljárásjogi kódexek alapján született meg a peres eljárásokban alkalmazandó nyomtatványokról szóló kormányrendelet, amely a jogi képviselő nélkül eljáró felek esetében kötelezően alkalmazandó keresetlevél-nyomtatványokat, illetve a viszontkeresetlevél-nyomtatványt és beszámítást tartalmazó irat benyújtásához használatos nyomtatványt tartalmazza. A keresetlevelek tekintetében jó néhány különleges eljárás tekintetében külön nyomtatványt is alkottak.
A rendelet mellékletében szereplő minták, főleg a beadványok adattartalmát illetően segítségül szolgálhatnak a jogi képviselők számára is az új eljárási szabályokhoz való alkalmazkodás során.

Joganyag: 21/2017. (XII. 22.) IM rendelet a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/222. (XII. 22.)
Hatályos: 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály

Az eljárás anyagának rögzítése polgári, közigazgatási perben

Külön rendelet született a bírósági eljárásokban készítendő jegyzőkönyv alapját képező felvételek elkészítéséről. Az eljárási cselekményekről készített folyamatos felvétel a hitelesítését követően jegyzőkönyvnek minősül, míg az ún. hangfelvétel a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hanganyagnak tekinthető. A rendelet rögzíti egyebek mellett a folyamatos felvétel megismerésének szabályait, illetve az arról való másolatkérés tekintetében alkalmazandó előírásokat is.
A jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a polgári eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló 15/1976. (XII. 7.) IM rendelet.

Joganyag: 24/2017. (XII. 22.) IM rendelet a polgári és közigazgatási bírósági eljárás anyagát rögzítő felvétel alkalmazásának részletes szabályairól
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/222. (XII. 22.)
Hatályos: 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály

Tárgyalás, meghallgatás elektronikus hírközlő hálózat útján a polgári eljárásban

Az alábbiakban hivatkozott rendelet a polgári peres eljárásban tartandó tárgyalás, személyes meghallgatás vagy szemle elektronikus hírközlő hálózat útján történő lefolytatásának a részletes szabályait határozza meg.
A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a polgári eljárásban a tárgyalás, valamint a személyes meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról szóló 3/2016. (II. 22.) IM rendelet.

Joganyag: 19/2017. (XII. 21.) IM rendelet a polgári eljárásban a tárgyalás, a meghallgatás elektronikus hírközlő hálózat útján történő megtartásáról
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/220. (XII. 21.)
Hatályos: 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály

Közigazgatási törvénycsomag

Elsősorban a közigazgatási szabályszegések átmeneti szankcióit tartalmazza az alábbiakban hivatkozott törvénycsomag, mivel a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényt az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem 2018. január 1-jei, hanem 2019. január 1-jei hatálybalépéssel fogadta el a parlament. Erre tekintettel alkották meg az átmeneti időszakra vonatkozó szankciós szabályokat a több mint három tucat törvény (így például az Ákr., a Kp., illetve a Vht.) módosítását tartalmazó csomag keretében.

Joganyag: 2017. évi CLXXIX. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/207. (XII. 11.)
Hatályos: 2017. 12. 12., 2018. 01. 01., 2019. 01. 01.
Megjegyzés: 38 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

Tulajdonátruházás esetén fenntartott haszonélvezeti jog bejegyezése

A Kúria közigazgatási-munkaügyi és polgári jogegységi tanácsa által hozott jogegységi határozata egyértelműen rögzíti, hogy a tulajdonos az ingatlana tulajdonjogának az átruházásakor jogosult a saját részére haszonélvezetet fenntartani („visszatartani”), azaz az ingatlant e haszonélvezettel terhelten átruházni. Haszonélvezetet keletkeztet tehát, ha a tulajdonos a tulajdonjogát a saját maga javára szóló haszonélvezettel terhelten ruházza át – mondja ki a jogegységi határozatában a Kúria.
A tulajdonátruházásról szóló szerződésnek a haszonélvezet fenntartására nézve külön jogcímet nem kell tartalmaznia. E haszonélvezet ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez sem külön okirat, sem bejegyzési engedély nem szükséges. A fenntartott haszonélvezeti jogot a tulajdonjog bejegyzéssel egyidejűleg, hivatalból jegyzik be. Végezetül a jogegységi tanács e körben az EBH2010. 2281. számon közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását is megszüntette.
A haszonélvezeti jog szerződéses keletkezése eseteinek a részletes elemzését követően a jogegységi határozat megállapítja: «Ha a tulajdonostól különböző személy szerzi meg a haszonélvezeti jogot, e jogot részére a tulajdonos alapítja, abban az esetben pedig, amikor a tulajdonos a tulajdonjogában meglevő, abban „megbújó” haszonélvezeti jogot magának „kiszakítja”, „visszatartja”, a szó szoros értelmében alapításról nem beszélhetünk: a tulajdonos saját magának nem alapít már meglevő jogot, hanem azt oly módon keletkezteti, hogy ezt a jogot egyszerűen „levonva” ruházza át a tulajdonjogot.» Ezen okfejtésből következően haszonélvezetet keletkeztet a tulajdonátruházó szerződés, ha abban a tulajdonos a tulajdonjogát a saját haszonélvezetével terhelten ruházza át.
Ilyenkor a haszonélvezet bejegyzéséhez nem szükséges külön jogcím, illetve külön okirat, továbbá nem követelhető meg bejegyzési engedély sem, hiszen „az átruházó tulajdonos saját magának bejegyzési engedélyt nem adhat” – olvasható a jogegységi határozatban.

Joganyag: 1/2017. KMPJE jogegységi határozat
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/194. (XI. 23.)
Hatályos: 2017. 11. 23.
Megjegyzés: ítélkezési gyakorlat egységesítése

Eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatások felülvizsgálata

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésére tekintettel a Kúria felülvizsgálta a korábbi eljárásjogi jogegységi határozatokat, kollégiumi véleményeket, iránymutatásokat és az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatokban tette közzé a továbbra is irányadónak tekintett eljárásjogi elvi iránymutatások listáját.

Joganyag: 2/2017. KMPJE jogegységi határozat a több kollégium ügykörét érintő eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. és a Kp. hatálybalépésére tekintettel történő felülvizsgálatáról; 1/2017. PJE jogegységi határozat az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/194. (XI. 23.)
Hatályos: 2017. 11. 23.
Megjegyzés: ítélkezési gyakorlat egységesítése

Szakcikkek
Boronkay Miklós: Kártérítési kérdések az ügyvédi gyakorlatban
A III. Wolters Kluwer Jogászkonferencián 2017. május 23-án sor került egy kártérítési jogi tárgyú panelbeszélgetésre, amely a kártérítési jog számos aktuális kérdésére kitért. A jelen írás a konferencián elhangzott egyik előadás szerkesztett változata. Az előadás három, az ügyvédi gyakorlatban előforduló kérdéskört érintett: a kártérítési felelősség szerződéses szabályozását, az elmaradt haszon bizonyításának nehézségeit, valamint a fedezeti szerződésen alapuló kárszámítás egyes kérdéseit. A jelen írás a fenti három témát kísérli meg bemutatni a teljességre törekvés igénye nélkül.

1. A kártérítési felelősség szerződéses szabályozása

[1] Ismert tény, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) jelentősen módosította a felelősségkorlátozó szerződéses kikötések szabályozását. A változások kivétel nélkül mind olyanok, amelyek a felelősségkorlátozást szélesebb körben teszik lehetővé. Talán a legfontosabb újdonság, hogy a Ptk. immáron nem várja el, hogy a felelősségkorlátozással járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlítse. Ez mindenképpen üdvözlendő, mert az 1959-es Ptk. szabálya a gyakorlatban nehezen volt kezelhető, ugyanis a szerződéskötési tárgyalások során a legritkábban kerül sor a felelősségkorlátozó kikötések külön megtárgyalására és az ellenszolgáltatás ennek fényében történő újratárgyalására. Szintén fontos újdonság, hogy a Ptk. lehetővé teszi a súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott szerződésszegésért való felelősség korlátozását és kizárását, feltéve, hogy a szerződésszegés nem volt szándékos. [2] Általános korlátot az a szabály jelent, amely szerint a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis (6:152. §). Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a felelősségkorlátozásra általános szerződési feltételben kerül sor - ezekkel az esetekkel a jelen tanulmányban részletesen nem foglalkozunk.
[3] Valamennyi szerződés megszövegezése során felmerül a kérdés, hogy a felek kártérítési felelősségét kell-e szabályozni és ha igen, miként. Különösen az üzleti élet szereplői fektetnek nagy hangsúlyt arra, hogy egy adott szerződéssel kapcsolatos kockázatukat (kitettségüket) korlátok között tartsák és már a szerződésben kiszámíthatóan szabályozzák. Az alábbiakban a szerződésszerkesztési gyakorlatban kialakult és általánosan használt főbb felelősségkorlátozási módszereket mutatjuk be, egyben megvizsgálva azt is, hogy ezek a Ptk. alapján mennyiben tekinthetők érvényesnek. Elemzésünk visszterhes szerződésekre vonatkozik.

1.1. Ami nem felelősségkorlátozás: „definitív kikötések”

[4] Fontos elhatárolni a felelősségkorlátozó klauzulákat az ún. „definitív kikötésektől”. A különbség a két rendelkezés között az, hogy míg a felelősségkorlátozó kikötés egy bizonyos szerződéses kötelezettség megszegéséért való felelősséget korlátozza, addig a definitív kikötés azt határozza meg, hogy a fél milyen szerződéses kötelezettséget vállal. Az elméletinek tűnő distinkció lényeges gyakorlati következményekkel jár: míg ugyanis a felelősségkorlátozó kikötésre irányadók a Ptk. 6:152. §-ában foglalt megkötések, addig a definitív kikötésre nem. Ez utóbbiak tekintetében kizárólag a kógens jogszabályi rendelkezések, illetve a Ptk.-ban foglalt általános érvénytelenségi okok jelentik a szerződési szabadság korlátját.
[5] A definitív kikötésekre szemléletes példát nyújt a Legfelsőbb Bíróság BH1990. 343. sz. alatt közzétett ítélete. A konkrét ügyben a felek lakóépület felépítésére irányuló vállalkozási szerződésükben akként rendelkeztek, hogy az épület falaiban a hőhatás folytán előálló hajszálrepedések - amelyek nem szerkezeti jellegűek és nem veszélyeztetik az épület állagát - nem minősülnek hibának. A Legfelsőbb Bíróság a vonatkozó szerződéses rendelkezésről a következőket állapította meg: „[e]z a kikötés tehát nem a kivitelező hibás teljesítése esetén fennálló, jogszabályból eredő felelősségének kizárására vagy korlátozására, hanem a szolgáltatás tárgyának a meghatározására irányul (az attikafalon a hajszálrepedés nem hiba). A felek ezen megállapodása ezért nem ütközik jogszabályba és nincs olyan kötelező műszaki előírás sem, amely az épület állagát nem veszélyeztető és nem szerkezeti jellegű hajszálrepedéseket minőségi hibáknak tekintené. Ilyen kötelező előírás hiányában a felek - a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - szabadon megállapodhattak a hajszálrepedések minőségi hiba jellegét illetően anélkül, hogy ez a megállapodás - a Ptk. 314. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint - érintette volna a szerződésük érvényességét.”

1.2. A szerződéses felelősségkorlátozás lehetséges főbb módjai

[6] Az alábbiakban röviden áttekintjük a felelősségkorlátozás főbb lehetséges módszereit és megvizsgáljuk, hogy azok hogyan viszonyulnak a Ptk. felelősségkorlátozásra vonatkozó általános szabályához (6:152. §).

1.2.1. A felelősség felróhatósághoz kötése

[7] Az 1959-es Ptk.-n nevelkedett jogászok számára újdonság és megszokást igényel, hogy a Ptk. szerint a visszterhes szerződés megszegéséért való felelősség objektív alapú (Ptk. 6:142. §). Ezért a szerződésszerkesztéskor felmerülő első kérdés, hogy a konkrét jogviszonyban nem indokolt-e a felelősség felróhatósághoz kötése, - mintegy visszatérve az 1959-es Ptk. megszokott felelősségi rendjéhez. Egy ilyen kikötés álláspontunk szerint nem ütközik a Ptk. 6:152. §-ába, kivéve ha életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésről van szó, ebben az esetben ugyanis a Ptk. által rendelt objektív felelősséghez képest a felróhatósági alapú felelősség kikötése meg nem engedett felelősségkorlátozást jelent.

A Polgári Jog folyóirat 2017/11. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el.
Tovább olvasom a teljes cikket
Kopányiné Mészáros Edda: Társasházak és a személyi jövedelemadó
A társasház a közös tulajdon egy speciális formája. A tulajdonosok az építmény meghatározott, önálló részeivel saját maguk, míg egyéb részeivel együttesen, közösen rendelkeznek. Az önálló részek jellemzően a lakások, egyéb terület pedig a lépcsőház, a tárolóhelységek, a földterület, melyen a társasház áll, illetve az épület szerkezeti elemei. Azonban a társasház nemcsak tulajdoni viszonyok tekintetében speciális, hanem adózási szempontból is. A következőkben egy rövid jogi áttekintés után cikkünk bemutatja a társasházakat érintő jövedelemadózási szabályokat.

1. A társasház meghatározása

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:85. §-a értelmében „társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül”.
A közös tulajdont a társasház ingatlan-nyilvántartási törzslapján, a tulajdonosok kizárólagos tulajdonában álló lakásokat, helyiségeket pedig az ingatlan-nyilvántartásban külön lapon tüntetik fel.
A társasház alapításának és működésének szabályairól már nem a Ptk., hanem egy külön törvény, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezik.
Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki. Társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, az alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet. Az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető.
Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot csatolni kell az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz.
A társasház közösségének legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el.
A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el.

2. Az adókötelezettség általános szabályai

A társasház, mint egyéb szervezet a megszerzett jövedelmére tekintettel az adókötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 75. §-a szerint teljesíti.
Az szja-törvény külön nevesíti a társasüdülő tulajdonostársainak közösségét, amely jogállását tekintve nem lakás céljára szolgáló épületként tartozik a társasház fogalmába. Ebből következően a társasházra vonatkozó szabályok vonatkoznak a társasüdülőre is az adókötelezettség teljesítése tekintetében.
Tekintettel arra, hogy a társasház sajátos szervezeti formaként működik, a működésével kapcsolatos adókötelezettség megállapítása is speciális. Ez a szervezet ugyanis kizárólag az szja-törvény alanyaként teljesíti az adókötelezettségét a közös név alatt megszerzett jövedelem után akkor is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, de akkor is, ha magánszemély tulajdonos nincs is közöttük.
Főszabály szerint adóköteles tevékenység csak adószám birtokában folytatható, az adózó bejelentkezése alapján az állami adóhatóság a bejelentkezés napjával adószámot állapít meg.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a társasháznak is adószámot kell kiváltania a tevékenységére tekintettel. Amennyiben a társasház bejelentkezési kötelezettségét a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a bejelentkezést megelőzően megkezdett adóköteles bevételszerző tevékenységének kezdő időpontját is köteles megjelölni.
A társasháznak abban az esetben kell adószámot kérnie, ha bármely jogcímen adókötelezettsége keletkezik. A társasháznak az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie a területileg illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. Mind a bejelentkezésre, mind pedig az esetleges változások bejelentésére a ’T201 - 2017-ben a 17T201 - számú „Bejelentő és változásbejelentő lap a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, jogi személyiségű, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező nonprofit szervezetek - a törzskönyvi jogi személyek kivételével -, külföldi vállalkozások, tulajdonostársak közössége, a bizalmi vagyonkezelő, valamint csoportos adóalanyiság esetén a csoport részére” elnevezésű nyomtatvány szolgál. A kitöltött nyomtatványt az adóhatósághoz kell benyújtani két példányban papíralapon vagy elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül.
Az említett nyomtatvány letölthető a www.nav.gov.hu weboldalról a Főlap/Nyomtatványkitöltő programok/Nyomtatványkitöltő programok/Nyomtatványkitöltő programok I./Adatbejelentők, adatmódosítók elérési útvonalon. A nyomtatvány 17T201-A01 lap 5. sorában gazdálkodási formakódként a társasházat 692-es számon kell jelölni.
Az szja-törvény szabályozásának lényege, hogy a társasházak kizárólag az Szja-törvény alanyaiként adókötelesek a közös név alatt megszerzett jövedelem után.
A közös név alatt megszerzett jövedelem után a társasházak akkor is az Szja-törvény alanyaiként adókötelesek, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, sőt még akkor is, ha magánszemély tulajdonos egyáltalán nincs közöttük. Eszerint az adózás alapja egyébként a számvitelre vonatkozó szabályok által előírt könyvelés, amelynek a társasház minden bevételét tartalmaznia kell.

Az Adó szaklap 2017/12-13. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el.

Tovább olvasom a teljes cikket
Törvényjavaslatok válogatás
Törvényjavaslatok válogatás (2017. november 17.– 2018. január 16.)
Törvényjavaslat adatai Törvényjavaslat szövege
T/18839 A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénynek az önkormányzati tisztviselők bérrendezéséhez szükséges módosításáról
T/18783 Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről
Ezt a levelet hírlevél feliratkozása alapján küldjük Önnek. Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, kérjük, jelezze ide kattintva. Marketing célú adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-111341/2016.
További hírleveleink
 
Jogászvilág
 
Munkajog
 
Adó Online
 
 
Impresszum

Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21-35.
Telefon: +36 (1) 464-5656
Fax: +36 (1) 464-5657
E-mail: info-hu@wolterskluwer.com
Internet: http://shop.wolterskluwer.hu

Kövessen minket