Jog01 szeptember, 2020

A gyermekprostitúció és a szabálysértések jogorvoslati rendszere kérdésében döntött az Alkotmánybíróság

Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg az Alkotmánybíróság a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 121–122. §-ai szerinti szabályozás tekintetében, továbbá alaptörvény-ellenesnek minősítette a 172. § korábbi rendelkezését, és elrendelte az e szabály alkalmazásával elbírált, a szóban forgó alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügy felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság előtti eljárásra egy fiatalkorú elkövető által folytatott tiltott prostitúció miatti szabálysértési eljárás szolgáltatott alapot. Az indítványozó hivatkozott arra, hogy: „[…] a Gyermek Jogainak Bizottságához benyújtott első magyar országjelentés alapján a Bizottság 2014. szeptember 19-én megtartott ülésén aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a szexuális kizsákmányolás és a prostitúció gyermekáldozatait Magyarországon nem sértettként, hanem elkövetőként kezelik, és gyakran pénzbüntetésre ítélik, ha a kényszerítés nem bizonyított.” Csatolta továbbá az alapvető jogok biztosításának jelentését, amely szerint: „[…] a gyermekek emberi méltósághoz, valamint a védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő visszásságot okoz az a jogi helyzet, hogy – a kényszer vélelmezése helyett – a magyar szabálysértési jogban a 14–18 év közötti személyek esetében is lehetőség van a felelősségre vonásra és szankcionálásra a tiltott prostitúciós tevékenység tényállása miatt.”

Az Alkotmánybíróság részben megalapozottnak tekintette az alkotmányjogi panaszt. Megállapította ugyanakkor, hogy a Szabs. tv. 172. §-ának 2020. július 1-jétől hatályos szabályozása megszüntette az alaptörvény-ellenességet („egy tizennyolcadik életévét be nem töltött és prostitúciós tevékenységet folytató személyt elzárással sújtható szabálysértés miatt vonjanak felelősségre”), erre figyelemmel vizsgálták a korábbi szabályozást, így alapvetően a „tiltott prostitúció szabálysértési tényállásával megvalósított állami beavatkozás arányosságát.” Ezzel összefüggésben arra a megállapításra jutottak, hogy a Szabs. tv. 172. §-ának 2020. június 30. napjáig hatályos rendelkezése alaptörvény-ellenes volt, amennyiben előírta a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek szabálysértési felelősségre vonását.

Az alábbiak szerinti határozat értelmében ugyanakkor a Szabs. tv. 121–122. §-ait illetően „az indítványozó a jogorvoslat hatékonyságának a sérelmére azért hivatkozott, mert álláspontja szerint azáltal, hogy a fellebbezésre jogosultnak nem áll rendelkezésére az elsőfokú bírósági határozat írásos indokolása, nem áll módjában az, hogy fellebbezésének tartalmát annak megfelelően alakítsa”.

Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy „kialakítható olyan eljárási rend, amely a rövid határidők megtartása mellett is biztosítja a hatékony jogorvoslatot, például a bíróság által kihirdetett szabálysértési határozat azonnali kézbesítésével.” Erre tekintettel hívta fel az Országgyűlést a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség 2020. december 31-éig történő kiküszöbölésére.

 

Joganyag: 18/2020. (VII. 21.) AB határozat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 121–122. §-aival kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról, valamint a korábban hatályban volt 172. § alaptörvény-ellenességének megállapításáról és a 32.Szef.66/2017/2. számú szabálysértési eljárás felülvizsgálatának elrendeléséről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/175. (VII. 21.)

Hatályos: –

Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

Back To Top